MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 13. o.
tv - legtöbbször anyagi okok miatt - közös fedél alatt kénytelenek élni, hátrányban részesüljenek a különélő családokkal szemben* Gyakorlati tapasztalataink szerint ugyanis a termelőszövetkezeti és a tanácsi szervek a közös háztartásban élés tényének megál-i lapitását legtöbb esetben csupán az együttlakásra korlátozták. Külön kiemelték, hogy a nyugdijas termelőszövetkezeti tag olyan • esetekben, mikor gyermekeivel, rokonaival közös háztartásban '' ól, önálló háztáji területet nem kaphat. Azonban ezzel család-, • • jától gazdaságilag nincs függetlenítve és nagymértékbén eltartóira van szorulva. Ellentmondás jelentkezik a tsz tagok között az elosztást illetően, a háztáji terület nagyságának megállapításánál abból eredően, hogy.a jogszabály értelmében háztáji terület csak családoknak jár. függetlenül attól, hogy hány családtag vesz részt a közös munkában. Etéren problémaként jelentkezik a család fogalmának meghatározása, mert a gyakorlatban e fogalomnak' többféle A érteimezese alakult ki„ így pl. néhány termelőszövetkezetben nem w veszik azonos értelmű családnak azt a családot, ahol özvegyasszony a családfenntartói azzal a családdal, amelyben a férfi a családfenntartó. /Pl, Kömlő község/ Az ilyen vita rendszerint azzal zárul le, hogy az özvegyaászony családfenntartó 8oo-12oo Q~ölet ka^, mig a férfinak 1 kh területet juttatnak háztáji ingatlankent. Gyakorlata van annak a községekben, hogy a fiu családjával Z egyházban'él, sok esetben a közös háztartásban élés is megállapítható. Az ilyen esetek elbírálása és elhatárolása jelentős problémát jelent a tsz vezetőségeknek és a községi tanácsoknak is. A problémát az jelenti, hogy'ez esetben csak a szülők kapnak háztáji ingatlant,a fiatalok nem. Ez esetben a fiatal családfő más területre megy el dolgozni a tsz-ből, indokolván azzal, hogy őt a termelőszövetkezet nem vette teljes értékű embernek. ^F~ A kérdés megoldására többféle gyakorlat alakult ki már jelenleg is. Pl. Tarnabod községben az adókivetés alapján határozzák meg a háztáji terület biztosítását. Javasoljuk: Meg m kellene szüntetni azt a korlátozást, miszerint a közös háztartásban élő tsz tagok közül csak egy 7 jogosult maximálisan 1 kh területű háztáji ingatlanra, e helyett a tsz közgyűlésére kellene bizni annak eldöntését, hogy a közös háztartásban élő tagok részére külön-külön milyen háztáji területet kivan juttatni. A juttatásnál a közös munkában való részvétel lenne a döntő és az igy juttatott háztáji ingatlan az 1 kh-t is meghaladhatná. Ha ez nem lehetsógesj akkor -jogszabályilag meg kellene határozni a közös háztartás ismérveit, hogy az ezzel kapcsolatos vitákat megszüntessük. Felmerült olyan elképzelés is, hogy a háztáji terület kérdésénél a közös munkában való részvétel és az ebből származó munkaegység legyen a meghatározó, íüggetlenül attól, hogy az illető tag közös háztartásban él-e vagy sem. 1 tevéHá 1 *
