MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 13. o.
r Nem elég hatékony még a demokratizmus fejlesztése erdekében irányító és ellenőrző munkájuk. Előfordul, hogy a tanács egy-egy intézkedése. 3a sérti a szövetkezeti demokráciát. Néhány helyen nem kielégítő a tanács és tsz vezetői közötti viszony. - A termelőszövetkezeti demokrácia korlátozásának irányába hat, hogy a termelőszövetkezetekkel gazdasági, termelési stb. kapcsolatban levő állami yállaXrfook és szerv ek /ellátó, gépjavitó, épitő, felvásárló stb. vállalatok és bankfiókok/ nem egyenrangú félként kezelik a termelőszövetkezeteket. Az ilyen hatáskörrel rendelkező állami szervek, vállaldok, intézmények száma mintegy 35* 3»/ A kisipari termelőszövetkezetekben ? a földmüvesszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére vonatkozóan az előzőekéhez kőzelállóak a tapasztalatok, következésképp a feladatok is hasonlóak. A szocialista demokrácia fejlesztésének feladatai A szocialista demokrácia fejlődésünk éltető eíeme. Fejlesztése ossz társadalmi úgy. Szélesítésének legfontosabb oldala a tömegek fokozottább bevonása a vezetésbe, a közügyek intézésébe. Hatékony; emelője - az MSZMP VIII. kongresszusán megjelölt - gazdasági ópitómunkánknak és ideológiai harcunknak. Elhanyagolása a szocializmus egyik legnagyobb előnyétől fosztana meg bennünket. A párt vezető szerepének növelése a szocialista demokratizmus fejlesztésének legfőbb követelménye. Fejlesztése összefügg a tömegszervezetek - a szakszervezetek, a KISZ, a űDcvotöezetek - szerepének -növelésével. • Az MSZMP KB ideológiai irányelvei alapján üzemi és termelőszövetkezeti agitációs, propaganda és kulturális munkánk járuljon hozzá, hogy növekedjen rendszerünk demokratizmusa. Pontos a munkások, termelőszövetkezeti tagok általános ós szakmai műveltségének fokozása. Ma még sokakat,különösen a politikailag kevésbé iskolázottakat, ösztönözni, tanitani kell, hogy éljenek jogaikkal, kötelességeikkel. A szocialista demokratizmus kibontakoztatása harcot jelent: a demokrácia és a fegyelem szembeállít ása ellen, a liberalizmus, aa anarchizmus, a kispolgári álhumanizmus ellen, a bürokrácia ellen, a kritika és a bírálat elfojtása ellen. Harcot jelent a törvényesség betartásáért, az elkövetett hibáknak az elkövető személyétől független megítéléséért. A szocialista demokrácia kibontakoztatása megkívánja az irányítás színvonalának, a vezetők szemléletének, munkastílusának javítását, az egyszemélyi felelősség növelését. A népgazdasági, vállalati, ós egyéni érdekek helyes összehangolását, ennek megvan árfeltétele, hisz a párt és az állam a tömegek érdekeinek megfelelően határozza meg a célokat. A demokratizmus fejlesztése érdekében keresni kell az uj szervezeti formákat is, de elsősorban a meglevő formákat - termelési értekezleteket, közgyűlések, tömegszervezetek és pártszervezetek taggyűléseit '•-•••.''. Mtvasme^ ] I wéitéir J
