MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 18. o.
összegészében, áruértékééit Isi tervüket I08.9 %-ra teljesítették. Ha az árbevételek alakuláson keresztül vizsgáljuk az egyes ágazatok eredményeit, akkor a követLezőket v tapasztaljuk: A növénytermelési főagazato;, belül a szántóföldi növénytermelés tervezett árbevételéből 78 millió, a zöldségtermelésből 5 millió, összesen 85 millió Ft hiúsult meg. Ezzel szemben a szőlő és gyümölcstermelés árbevétele 5o millió Ft-tal haladta meg a tervezetet. Összességében a növénytermelés árbevételei főleg a kenyér és takarmánygabona termelésnél jelentkező nagyarányú kiesések miatt 53 millió Ft-tal voltak kevesebbek a tervezettnél. A segéd- és feldolgozó üzemek árbevételeinél lo millió Pt kiesés volti A tényleges árbevétel csak az állattartás ágazatnál haladta meg 15 millió Ft-tal a tervezett összeget. A növénytermelés, állattartás, valamint a segéd- és feldolgozó üzem• ágak együttesen 882 millió Ft-os- árbevételt ertek el, ami 28 millió Ft-tal volt kevesebb a tervezettnél és 18 millió Ft-tal az 1963 évi árbevétel összegénél. A kiadások - a meghiúsulások pótlása miatt - a tervezett 294 millió Ft-ról 319 millió Ft-ra, összesen 25 millió Ft-tal emelkedtek. A kiadások összege az 1963 évinél 31 millió Ft-tal lett több. A kiadások összegének alakulásából követkézetethetően megállapítható, hogy a gazdálkodásban tapasztalható nagyobb követelmények hatására nőnek az anyagi jellegű tétorditásqk /vegyszer, műtrágya, stb./ és nőnek a terhek is. Jellemző tehernövelő tétel az esedékes beruházási hitelek növekedése. 1964 évben a tagok részesedésének 9.4 %-át, 1965 évben a tervezett •részesedésnek mar 12.5 %-át teszi ki a hitelesedókesség. Az utolsó három év adatai alapján a h'iaelesedékesség összege évente 3o~35 %0 kai emelkedett, ami a jövecleleu-csökkentő hatása mellett fékező hatást fejt ki a sajáterós beruházásokra is. Az 1965 évi összes hitelesedékesség 63 millió Ft, az egy szántóegységre jutó hitelesedékesség 178.33 Ft. A zárszámadási eredmények vizsgálatakor röviden érinteni kell a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét is. Megyénkben 1964 évben 23 gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetünk működött. A 23 terme-lőszovetkezetből \a zárszámadási eredmények alapján tiz termelőszövetkezet gyenge maradt és 13 termelőszövetkezet a közepesen gazdálkodók szintjet érte el. A 13 termelőszövetkezetből 3 az egri járás, 2 a gyöngyösi járás, 1 a. hevesi járás és 7 szövetkezet a pétervásári járás területére esik. Annak ellenére, hogy Nagyvisnyó, Bodony,•Pétervására és Tarnalelesz termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményük alapján elérték a közepesen gazdálkodó szövetkezetek szintjót, 1965 évre kivételes elbirálás alapján a járási tanács végrehajtó bizottságok továbbra is a gyengén gazdálkodó, ill. a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek csoportjába sorolta. Erre azért volt szükség, mert e termelőszövetkezeteknél a kedvezőtlen feltételek következtében számolni lehetett azzal, hogy esetleg újra visszaesnek a gyengén gazdálkodó szövetkezetek közé. Így viszont a szövetkezetek 1965-ben továbbra is élvezik a gyenge termelőszövetkezetek részére • ——'——"1
