MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 13. o.
' ' ,^% Több helyen a pártonkivüliek részvételi aránya jobb mint a párttagoké. Általában a^párttagság részéről is nagyobb az érdeklődés a szakmai képzés iránt. A pártvezetőségek és az üzemvezetés kapcsolata az utóbbi időben javult. Tapasztalható, hogy a legfontosabb gazdasági kérdéseket együttesen tárgyaljak meg, s figyelembe veszik a partvezetőségek javaslatait, észrevételeit. Egyes üzemekben azonban ez ma sem kielégítő. Több helyen a pártvazetőseget nem tartja megfelelő partnernak a gazdasági vezetés. . 'gaz, hogy a pártvezetőségek és különösen a parttitkarok továbbképzése területén komoly előrehaladást értünk el az utóbbi években, azonban a gazdasági vezetők továbbképzése és az üzemek uj, politikailag és szakmailag képzett káderekkel történő megerősítése ettől gyorsabb ütemű. A gazdaságszervező munka eredményeinek elérésében nagy szerepe t van a járási-pártbizottságoknak. A vizsgált mezőgazdasági üzemek pártO vezetőségei többségükben nagyra értékelik a járási bizottságoktól kapott segitséget. Jó.módszer az, hogy egy-egy fontosabb párt- éá kormányhatározat, megyebizottsági határozat végrehajtására a járási bizottságok intézkedési terveket készitenek és erről megfelelő módon tájékoztatják az alapszervezeti vezetőségeket. Ezen kivül a rendszeresen megtartott titkári értekezleteken elvi és módszerbeni segitséget adnak a titkároknak a soronkövetkező feladatok jobb megoldásához. Kevesebb a járási bizottságok részéről nyújtott segítségadás a gyakorlati, operatív munkában. Kifogásolják az alapszervi vezetőségek, hogy a járási bizottságok munkatársai kintjártukkor inkább a gazdaság-vezetőkkel tárgyalnak. A vizsgálat során tapasztaltnak, hogy a járási apparátus dolgozói csak a legfontosabb taggyűlésekre jutnak el. Igen ritka eset az, ha vezetőségi üléseken is résztvesznek. Ez nyilván a járási pártbizottságok alacsony létszámából A is adódik. Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy ,az elmúlt években a mezőgazdasági jellegű pártszervezetek gazdaságszervező, segitő és ellenőrző tevékenységének szinvonala, tartalmában és módszerében tovább fejlődött. A párttitkárok, pártvezetcsógi tagok jelentősebb része megérti, hogy a pártalapszervezetek egyik fontos feladata, hogy a pártmunka eszközeivel segitsék elő a termelési tervek részleteiben való teljesítését. Egyre világosabban látják, milyen feladatok tartoznak a párt gazdaságszervező tevékenységének fogalma alá. Az elmúlt időben rendszeresebb és konkrétabb lett a gazdaságvezetők beszámoltatása. Van törekvés arra ? hogy egy-egy üzem vagy termelési ág problémáit a vezetőség két-három tagja a napirendre tűzés előtt megvizsgál, meghallgatva az adott területen dolgozó párttagokat és jól dolgozó pártonkívülieket. III. A gazdaságszervező tevékenységgel párhuzamosan tovább javult a pártszervezetek politikai nevelő munkája is. A pártvezetőségek nagyobbik része ma mér látja a termelési eredmények és a politikai nevelő munka kölcsönhatását, összefüggését. Kezd rendszerré válni, hogy az üzem legfontosabb gazdasági kérdéseit,célkitűzéseit, KfiVesföggytTI 1 Levéltár
