MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 208. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. március 16. - Oldalszámok - 208. őe. 10. o.
' Komoly feladatot? jelent az egészségügyi hálózat részére az idült alkoholisták elyonókezelése, és kényszerkezelése* Az 1962. évi 13-as számú tvr- és a 6/1962. Sü.M. ^sz. rendelet ~: alapján széleskörben megkezdtük a megyében az alkoholisták kény— szerkezelését. Az egri és a gyöngyösi kórházban szerveztük meg az alkoholelvonó szakrendeléseket. Ugyancsak megkezdte működését megyei szinten az alkoholizmus ellen küzdő társadalmi bizottság, mely segiti az alkoholizmus elleni propaganda munkát és megyei szinten koordinálja a különböző állami és társadalmi szervek munkáját az alkoholizmus elleni küzdelemben. Az alkoholisták elleni kényszerintézkedésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása során jelenleg még igen sok nehézség, akadály mutatkozik, főleg a bejáró kén^szerelvonó kezelésre •"-" kötelezett alkoholistáknál. Sajnos a kényszerelvonottak gyógyu- . lási %-a messze elmarad az önként jelentkezőkétől. így 1964—ben A az egri megyei alkoholelvonó szakrendelésen kezeltek közül az" O önként jelentkezők 34- %-a gyógyult, ugyanakkor a kényszerelvonottak közül csak 16 %. A gyöngyösi alkoholelvonó szakrendelés jelentése szerint területükön a kényszerelvonottak gyógyulási %-a még a'lo %-ot sem éri el. A krónikus alkoholisták gyógyításának fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az egri megyei kórházban 1962-ben 19, V$€>5~\>3xi 24-, 1964—ben pedig Jo iszákosság miatt őrjöngő elmebeteget /delirium tremens/ kezeltek. Az alkoholelvonó gyógykezelésen átesett alkoholiták utógondozása igen fontos feladat. Ezt jelenleg az Egészségügyi szervek Önmeeukban kellő asszisztencia hiányában nem tudják végezni és igen nagy jelentősége lenne a megfelelő társadalmi segítségnyújtásnak. A A sziv- érrendszeri- emésztőszervi,- mozgásszervi betegek kör~ zeti orvos által történő gondozásában mindezideig csak kezdeti eredményeket értünk el. A szocialista egészségügy vezetJS,'.alapelvének a prevenciónak maradéktalan érvényesítését a körzeti 7 orvosi munkában több tényező hátráltatja. Az egyik ilyen tényező, hogy orvosaink szemléletében még mindig riem jelentkezik kellő súllyal a megelőző szemlélet, igen sok meggyőző, nevelő munka szüJfcségos még szemléletük megváltoztatására. Feltétlenül szerepet játszik a megelőzés nem kellő érvényesítésében•körzeti orvosaink utóbbi években megnövekedett betegforgalma is. Ettől függetlenül véleményünk szerint egyre inkább megvannak a feltételei annak, hogy a körzeti orvosi munkában is széleskörben alkalmazzuk a gondozási módszert. Éppen ezért a Megyei Egészségügyi Osztály 1965-ben főfeladatként szabta meg a gondozási módszer alkalmazásának kiterjesztését a körzeti orvosi alapellátásban. EL kell érni, elsősorban azokban a körzetekben, ahol ennek feltételei adva vannak, hogy a körzeti orvos a tbc-s daganatos hetegeken túlmenően a :' különböző krónikus megbetegedésben szenvedőket gondozásba vegyél?,, és a gondozási munkában a rendelőintézetekkel és kórházakkal szoros kapcsolatot alakitsanak ki. THSTCS mn0 j Levéítér j
