MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 206. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 16. - Oldalszámok - 206. őe. 27. o.
Egyes termelőszövetkezetek sem szívesen alkalmaznak cigány dolgozókat. Pl. a pétervásárai járásban cigány tsz-tag nincs, csak mint alkalmi dolgozók segítenek be a nyári munkákba. Nem megfelelő a cigány tsz-tagok száma az egri járás termelőszövetkezetéiben sem. Fokozni kellene az állami gazdaságokban dolgozó cigányok számát is, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az elmúlt évben tárgyalta a cigánykérdésre vonatkozó kormányhatározatot és ujabb intézkedéseket tett a cigányok munkábaállitásával kapcsolatban. A Megyei Tanács VB, valamint a -Szakszervezetek Megyei Tanács?.határozatainak végrehajtását következetesebben és tervszerűbben kellene végrehajtani az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetőinek, s a végrehajtását folyamatosan ellenőrizni kellene a pártszervezeteknek, a szakszervezeti bizottságoknak.. 3./ Kulturális területen a legnagyobb előrehaladást a cigánytanulók J* beiskolázása területén értük el. Ezt sikerült csaknem teljes w mértékben megvalósítani. Az elmúlt tanévben mintegy 3 ezer cigánytanuló járt az általános iskolákba. Nőtt a felsőtagozatba járó tanulók száma is. y Amig az 1961/62,. tanévben mindössze 39o cigánytanuló járt a f elsőtagozati osztályokba, addig az elmúlt évben a számuk már meghaladta a 6oo főt. Továbbra is nagy problémát jelent a cigánytanulók rendszeres ; iskolába járásának biztosítása. Magas a mulasztó tanulók száma. Nem kielégítő a 8. osztályt elvégzettek száma. / Az iskolából való elmaradásnak két fő oka tapasztalható: egyrészről az analfabéta szülők nemtörődömsége, hanyagsága, másrészről - különösen télen - a megfelelő ruházat hiánya. Számos községben a párt, tanács és társadalmi szervek komoly • erőfeszítéseket tesznek az iskolábajárás ? a szociális helyzet javítása terén. Jó ^lda erre Gyöngyös varos kezdeményezése, ahol az I. osztályban külön cigány-osztályt szerveztek, s a tanulók részére étkezést, tisztasági fürdőt, valamint iskolai öltözetet biztosítottak.. Ennél Sokkal nagyobb jelentőségű a cigánvszülők között végzett felvilágosító munka, amelynek az eredménye, hogy a cigányszülők vállalták gyermekeik iskolába járásának ellenőrzését. A felnőtt cigánylakosság között az analfabéták száma változatlanul magasi mintegy 3»5oo. Az elmúlt években nagy erőfeszítések történtek az analfabétizmus megszüntetése érdekében. Az elmúlt évben több mint 2oo cigány analfabéta tanult meg írni-olvasni. Ebben az évben eddig több mint loo cigányfelnőtt oktatása kezdődött meg, * Az analfabétizmus felszámolásához szükséges a társadalmi szervek «.' elsősorban a KISZ és a nőtanács - nagyobb arányú szervező és ,. : mozgósító ereje, mert enélkül az előrehaladás csak igen lassú ütemű. A cigánylakosság kulturális nevelését segítik az ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények, amelyek majdnem minden község tervében szerepelnek. Megyénkben több cigány-együttes tá?$"őét% melyek közül különösen jó munkát végez a hevesi, béla^átfalvai cigány-együttes, valamint a recski VIT dijas népi zenekar. UvéSár
