MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 206. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 16. - Oldalszámok - 206. őe. 25. o.
1 3 » Szigorúan "bizalmas I Készült 24 példányban Eger, 1965 febr. lo. 25/1/8/VK/GI. Tájékoztató jelentés A Politikai Bizottság 1961 jun. 2 o ~i - a cigánylakosság t helyezet ének megjavításával kapcsolatos - határozat végrehajtásáról A Politikai Bizottság és az, azt követő állami határozatok meg-" szabták azokat az alapvető feladatokat, amelyek megoldása a cigánykérdés fokozatos felszámolását szolgálja* E határozatok megyei végrehajtását tárgyalta meg a koordinációs bizottság, amely 1962. márciusában ült össze, s azon képviselve voltak a megyei tömegszervezetek, a megyei szakigazgatási szervek ^ és a járási, városi tanácsok VB. vezetői. A megyei koordinációs bizottság intézkedési .tervet dolgozott ki, melynek alapján elkészült a cigánylakosság helyzetével kapcsolatos jelentés és határozati javaslattervezet, amelyet a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962. május hó 21-én tárgyalt és határozatra emelt. Megyénkben az 1962. évi felmérés szerint mintegy 12 ezer cigány él, a megye lakosságának 3,4 %~a, 1,4 %-kal magasabb, mint az országos átlag. Megoszlásuk a megye területén különböző. Legtöbb cigány él a hevesi, füzesabonyi és pétervásárai járásban, kevés a számuk a hatvani járásban, valamint Gyöngyös és Hatvan városban. A cigánylakosság zöme- mintegy 8o %-a - 45 községben él, 2tí Jo~§. pedig már asszimilálódott, 54 községben egyáltalán nem él cigány. A cigánylakosság 8o %-a. /lo ezer/ cigánytelepeken él. Annak ellenére, hogy az utóbbi években kb. 2oo ház é^ült cigánycsaládok részére, lakásviszonyuk nem kielégitő. Nagyrészük meg egy helyiségből álló, egészségteler épületben, s többen közülük putriban, földbevájt kunyhóban L,- 1.- <. A Megyéi Tanács VB. határozataiban külön sylyt kapott a cigánylakosság között végzendő kulturális nevelőmunka fontossága^ folyamatosan az állandó munkalehetőségek biztositása, a cigánylakosság elkülönítésének megszüntetése, egészségügyi helyzetük, lakásigényeik fokozatos javitása, kxelegitése. 1./ 1962 óta végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy egyre szélesebb • körben ismerik fel a cigánykérdés megoldásának jelentőségét, állami szerveknél, társadalmi tömegszervezeteknél, a lakosságnál egyaránt* ' Ennek ellenére a fejlődés üteme a viszonylagos eredmények ellenéra is szerénynek mondható. Az elmúlt évek során beigazolódott, hogy a cigánykérdést olyan ütemben f ahogyan terveztük, nem lehet megoldani. Ennek sem társadalmi, sem gazdasági feltételei még nem biztosit-iStako 1 Levéltár j
