MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 205. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 2. - Oldalszámok - 205. őe. 40. o.

Rendszeresen^visszatérő probléma a ú sz ótagok és az ipari ra un­ká sok^egyenlőtlen elbirálása a z ^£szi3 e^ügyT'''^s"^ar^adalomM"z '­pTsTt asi 3utta tá sokat j ~'i^et ően. ímpőir&a"^'elteszik""a kérdést,' hogy a lísz-ek no¥ag;jai merffnem 55 éves koruktól mehetnek nyugdíjba. Miért csak 29 betegnap után kapnak munkaegység jó­váírást, hiszen az iparban egy napos betegség esetén is táp­pénzt fizetnek. Mi az oka annak 7 , nogv dec» 31-től március l-ig betegség esetén sem kaphat munkaegységet a tsz tag /aki dol­gozik az kivétel/ hiszen az emiitett hónapokban is rendsze-. résen fizeti az SZTK-val szembeni kötelezettségét. Nem érte­nek egyet azzal, hogy az ipari munkások feleségei ha tsz ta­gok lesznek, hátrányosabb helyzetbe kerülnek a juttatásokat illetően. Ismétlődő kérdés az idén y napközi otthonok üzemeltetésének időpontja, a gyerekek elhelyezesevélTapcsolatos gondok. Nincs összhangban az idény napközik működtetése a mezőgazdasági 4| munkacsúcsokkal, Nyáron működnek, ugyanakkor tavasszal ós ősszel volna rájuk a legnagyobb szükség. Ezek azok a problémák, amelyek legjobban, foglalkoztatják a tsz-ekben dolgozó nőket s ha pillanatnyilag'el is fogadják a kérdésekre adott magyarázatainkat, legközelebb újra felteszik, nem tudunk megnyugtató, elfogadható választ adni azokra. 2./ Jelentős helyet foglal el a notanácsok munkájában a politikai és kul turális tevékenység, amellyel elősegitik a nők politikai, alFalános műveltségi színvonalának emelését. a./ A notanácsok önálló műv elődésijformain az elmúlt évben 3500-4000 nő ve~tt részt, a gaz dássz örr/körökön, művelődési kö­rökön, politikai, termés ze ttudományos,' pedágőgiai előadások meghallgatása mellett minden napi munkájukhoz praktikus ismere­^ tekét szereznek. b./ Az 1964-6^-ös művelődési évben újként jelentkezik falun a nok klubja . Módszerében és bizonyos fokig tartalmában is eltér a művelődés többi formáitól. A jelenlévők nemcsak hallgatói, hanem aktiv résztvevői lehetnek a foglalkozásoknak. Tapasz­talataink szerint falun is beválnak a klubok, ezt bizonyltja, hogy a tervezett 12-vel szemben 25 helyen alakult. A klub prog­ramjának összeállításánál figyelembe veszik a helyi igényeket. A vitát a párt, a tanács, a tsz vezetői, pedagógusok es orvo­sok irányitják. Eger városban 4- éve működik az "Értelmiségi Nők Klubja". Ered­menyeket értek el elsősorban az értelmiségi feleségek aktivi­zálásában, a klub programja alkalmas arra, hogy az értelmiségi dolgozók különböző rétegeinek érdeklődósét kielégitse. Poli­tikai, művészeti, pedagógiai^ városfejlesztési és a lakosság általános ellátását érintő kérdések szerepelnek az összejöve­telek témái között. Annak ellenére, hogy országosan is a legjobbak között szerepel az egri klüb ? nem sikerült szóles­körű törzsgárdát kialakitani a vezetőség körül, Hev&s iBegpl Levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom