MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 205. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 2. - Oldalszámok - 205. őe. 13. o.
45 1965 febr. 2-i VB jkv. Hozzászóltak a II* napirendhez; Libertiny Sándor elvtársi Röviden szeretnék egy-két észrevételt tenni a nőmozgalommal kapcsolatosan: • van olyan értesülésem, hogy a nőmozgalomban leginkább a 4o éven felüli nők tevékenykednek^ 111. vesznek részt a nőmozgalom munkájában. Nem tudom ez az értesülésem jó-e, de ha igy van, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a fiatalabbak is résztvegyenek a nőmozgalom munkájában. Másik felvetésem, hogy az építőiparban dolgozó nőkről nem beszél a jelentés. Én azt hiszem, hogy a nőtanácsnak érdemes volna foglalkozni az épitőiparban foglalkoztatott nőkkel, mert ott sok probléma van. Meg lehetne nézni például a női szállásokat, mert eléggé kultuálatlanok és amit lehet, segíteni nekik. A A nők vezető funkcióba való beállításával kapcsolatosan: ebben a kérdésben elsősorban a párt segítségét kellene jobban igyénbe' venni és a vezetőkkel meg kell értetni az Alkotmány eme pontját. Ha egy nő megfelel a vezető funkcióba való beállitásra, akkor ki kell harcolni, hogy betölthesse ezt a funkciót. Íz harc kérdése. Ugyancsak harc kérdése, hogy,a nők ugyanazon munkáért a férfiakkal egyenlő bért kapjanak. Tehát a pártszervezetek segítségét ilyen irányban jobban igénybe kell venni, mert tűrhetetlen, hogy egy no ugyanazon munkáért kevesebb bért kapjon, mint egy férfi. ízért a nőmozgalom munkájában.is erőteljesebb harcot kell vivni, Osuhaj Ferenc elvtárs : A jelentést jónak tartom. Különös súllyal foglalkozik a jelentés a falusi nők helyzetével, a termelőszövetkezeti nők helyzetével. Nem tartom hibának, hogy túlnyomórészt a falusi nők helyzetével foglalA kőzik a jelentés. Termelőszövetkezeteink dolgozóinak többsége no, W ezért a nőtanács segitő tevékenységének ott igen nagy szerepe van, és ha lehetséges, fokozni is kell e tevékenységet. Foglalkozik a jelentés a nők közötti hangulattal, problémákkal is. Bemutatja a kereseti aránytalanságot a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Az állattenyésztésben túlnyomóan férfiak dolgoznak. Azt, hogy a kétmüszakot jelenleg bevezessük, nem tartom megoldhatónak esetleg néhány termelőszövetkezetben. Helyesebb prémuim rendszerrel viszont csökkenteni lehetne az aránytalanságot, Ízzel kapcsolatosan látni kell azt is, hogy a nők a növénytermesztésben csak 8 hónapot dolgoznak, viszont az állattenyésztésben a fér&aknak mindig ott kell lenniük, s ezt nem minden nő vállalná. Az SZTK problémákkal kapcsolatosan: igaz, vannak ilyen problémák. Ez országosan is probléma, s ezen helyileg nem tudunk segiteni. A nőtanács a termelőszövetkezeti női oktatásához, neveléséhez nagyobb segítségre szorult a tanácsok részéről is. Itt önkritikusan meg kell mondani, hogy mi sem tudtunk elég: segítséget adni. k t jövőben tehát ugy a tanács, mint a pártbizottság részéről több segítséget kell adni a nőtanács munkájahoz. A jelentéssel egyetértek* Levéltár
