MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 178. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. január 21. - Oldalszámok - 178. őe. 21. o.
11 196o~hoz viszonyítva 1963-ban komoly eredményekot értünk el a térítésmentes és a kiszállásos véradó mozgalom területén, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Heves megye területéit tulajdonképpen 1°C ^^"'".t az első nagyobb szabású térítésmentes donorszervezés éve és mind a társadalmi szervezőmunka, mind a szakhálózat munkája területén kezdeti hibák és szervezési problémák is adódták*, V "k t szakvonal részéről jelentkező probléma elsősorban az, hogy a véradó állomások vezetői részfoglalkozásban látják el az állomás vezetését és egyébirányu elfoglaltságuk mellett kell a véradással kapcsolatos feladatokat ellátni* Bizonyos fokú. idegenkedés volt tapasztalható, főleg kezdetben a kiszállásos vérvételek szervezésétől* Nehezen értették meg annak jelentőségét és szerepét a véradó mozgalomban,, Ez megmutatkozott az előkészítő munkában, sőt a kiszállásos vérvételek konkrét lebonyolításában is. A véraeLó állomás szakapparátusa is csak fokozatosan gyakorolta be magát a kiszállásos vérvételek technikai lebonyolításába* A jüvőben állomásainknak rugalmasaiban kell működnie messzemenően szomcftpf lőtt tartva, hogy mi vagyunk a véradókért és nem fordítva. Problémák merültek fel a váradók szervezésénél is. A véradók szervezése a vöröskereszt feladata. A vöröskereszt járási és helyi szervei amellett, hogy messzemenő aktivitást tanúsítottak nem minden esetben találták meg a megfelelő formát és munkamódszert a kiszállásos vérvételhez kellő számú donor biztosítására. 1963 év folyamán 5 uj járási vk.titkár cserére került sor, az ujak nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, emiatt igen sok esetben a Vöröskereszt megyei titkárának szinte községi szintig, lemenve operatívan kellett' közreműködni a kiszállásos vérvételek szervezésében, ami adott esetben-pozitívan éreztette hatását, de megyei szinten egyéb irányú feladataitól vonta el. A községi és üzemi vöröskeresztes alapszervezetek tevékenysége is pozitívan értékelendő, jószándékuan és aktivan kapcsolódtak be t a szervezésbe ? de'még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az ilyen munkaban«> Azok az alapszervezetek, ahol nem elsőizben történik ingyenes véradás, mint pl. Kerecsenden már lényegesen nagyobb segítséget . nyugtának, sőt önállóan végzik a szervezést. Véleményünk szerint az elért eredményeknél is lényegesen jobb eredményt érhettünk volna el, ha az állami és társadalmi szervek nagyobb segítséget nyújtottak volna a szervező munkában. A Járási Pártbizottságok és a községi pártalagszervezetek minden esetben megadták a kellő segítséget a szervező munkához, nem mondható el azonban ez egyértelműen az állami, társadalmi és gazdasági vezetőkről* Nagy jelentőségű lenne a községi vezetők személyes példamutatása, ha pl*, egy-egy ingyenes véradás alkalmával a tanácselnökök, körzeti orvosok, stb. saját maguk is adnának vért* Erre jelenleg még csak szórványosan vannak példák, • Egyes községekben axtanácsi vezetők is messzeiaenőeh segítik a^zervező munka b, ami az eredményekben is megmutatkozik. Pl. Nagyréde /14-7 véradó/, Verpelét /136 véradó/,Monosbél /80 véradó/. \ / \ : '•' " •'. •••'.- ""' • .
