MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 188. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. június 9. - Oldalszámok - 188. őe. 8. o.
'l •' > y Ebben az évben n kotjárás 5oo-3oö,ooo Ft 0 eszeget kapott fl fenti munkád f oly f.fcd&n.ríi <1 . A vízrendezés, illó fcvé víztelenítési munkák alapján pl; a pétervásárai járás ez évben 800 kh 0 jóminőségü réti talajt fog művelésbe vonni i». A gyenge terme 1 ős zö7 étke setékben az állattenyésztés, illetve állattartás színvonala igen riacany a E munka megjavítására a tsz-ek fejlesztési tervet és intákzedési tervet kész itettek^ Mind a számszerű;, nind a minőségi munka tekintetében az előrehaladás igen gyenge és lassú 0 A szarvasmarha létszám növelése tekintetében nem értünk el eredményeket^ sőt a gyenge tsz-ek átlagában is csökkent a létszám c , Ennek oka volt a takarmány hiány és nem utolsó sorban a leromlott állományak a selejtezése 4 Azokban a gyenge termelőszövetkezetekben, ahol alapvetően elemezték a gyengeség okát és komolyan vették az állattenyésztés fejlesztését, • ott egyik évről a n ás ikra ugrásszerű fejlődést tudtak elérni,. Pl, a dánoszlói . Mátragyöngye . tsz-ben ahol a tejtermelésben 1962-ben az istálló átlag 3 0 5 liter volt, ez raár 1963, évben 9 líterr® emelkedett és ez év tavaszán már 11 liter volt. Ezzel szemben a bodonyl Mátragyoi gye tsz-ben ahol 1962-ben 2„5 liter volt az istállót'átlag, 1963, évben alig érték el a 3,5 litert. Ez év tavaszán valnmit javult az eredmény, mert 4 c 5 ** 5 lieter között van az átlag,, Az állattenyésztés fejlesztésének egyik akadályozója volt a takarmánybázis biztonságos megteremtése, illetve az év£lő pillangós területek alaca>ny arány A 0 áz elmúlt évben az intézkedések kapcsán mintegy 2 $-kal emelkedett a pillangós területek aránya^ ezévben pedi£ áz előzetes adatok szerint mintegy 3,5 $-kal növekedett,, Ezen a téren is a dcmoszlői Mátragyöngye. tsz jár az élen, ahol 1962«»ben csak 7o kh 9 volt az évelő .pillangós területük,, ez 1963-ban már 28o kh, beállott területre növekedett ? míg ez évben további 50 kh e fővetésü te rüle t te1 eme1kede 11 ü V*'. Gyenge térne lős z övet keze telnie az elmúlt gazdasági évben a párt és tanácsi szervek által javasolt anyagi ösztönzési módszereket már következetesebben alkalmazták^ Ez elsősorban a növényi termelés területén érvényesül a különbözp százalékcs és premizálási módszer be vezetés évelj, azonban az állattenyésztés minőség és hozamnövelése tekintetében javasolt, anyagi ösztönzőket csak szórvány san alkalmazták* E. tekintetben i s a domoszlói Mátragy.mgye tsz járt az élen de eredi ényes volt a munka az egerbaktai Dobó, pétervásárai Ezüst- . kalász,, stb„ tsz-elcnél e .' . A gyenge tsz*ekben a gyengeség egyik lényeges oka a nem rjegf elélő irányítás és vezetés hiányából adódott. Ezen a téren is jelentős javul ás • tör t =nt i • mer t a 5 u o4*«e s k orm «, ha t ár oz a t ,4c a la p j án ös s z e sen 49 fő szakvezitő lett kihelyezve, melyből elnök 11, könyvelő 2o, és agronómus 18 fő a Egy-egy gyenge tsz-re átlagban 2 C 1 fő szakember jUt 0 Kedvező" hatást váltott ki a vezető szerveknek az a javaslata^ hogy az " erősebb segítse a gyengét H mozgalom, melynek alapján a nagyrédei Szőlőskort a doncszló* Mátragyöngye tsz^t a VécS Rákóczi tsz 6? a Idsnánni Hunyadi tsz^t, ós a szentdomonkoöi Bükkalja tsz a fedémesi Kossuth taztf-t segítetté. De. jó hatást váltott ki az is, - hogy a gyenge termelőszövetkezeti, vezetők r^s ztvettek az erősebb tszek zárszánadó ;s tervtárgyaló közgyűléseiken„ r—— l 71 " '"£ WL. • "
