MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.
10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 154. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. február 5. - Oldalszámok - 154. őe. 17. o.
Átjárási, városi bizottságok az előadók részére boszé&váziatot készítettek ás ennek alapján készítették el a községek adatainak bedolgozásával az előadásokat, Á jelölőgyülések tapasztalatai azt mutatják, hogy az elhangzott beszámolók döntő többsége megfelelt a követelményeknek. Megfelelően foglalkoztak az országos és helyi politikai-gazdasági, kulturális, községfejlesztesi és egyéb politikai kérdésekkel, a termelőszövetkezetek helyzetével és a tanácstagok eddigi munkájával' és feladataival, A jelölőgyülések első három napi ellenőrzése során az előadásoknál tapasztaltunk olyan hiányosságokat, hogy a 2o-3o perc alatt mindenről beszéltek, de lényegében l-l kérdést megfelelően kifejteni nem tudtak az előadók. Általában^minden olyan kérdésről beszéltek, amelyek a későbbiek során a választási nagygyűlések feladata. Ezenkívül kezdetben tapasztalható volt olyan jelenség is, hogy mereven ragaszkodtak a formaságokhoz még olyan jelölőgyüléseken is, ahol 2o~3o választó vett részt egy szobában, /elnökségek választása, az előadó állva mondotta el beszédét, stb./ A levezető elnökök többsége jól végezte el feladatát. Egyes helyeken tapasztaltuk, hogy a levezető elnökök akkor kerültek zavarba, amikor a megyei, járási jelölt csatlakozásáról volt szó, vagy éppen az országgyűlési képviselőhöz csatlakoztak, mivel nem tudták kellő tájékoztatás hiányában a je^^ löltek személyi és egyéb adatait ismertetni a választókkal. Az első három nap tapasztalatai után az Ágit.Prop.Osztéllyal együtt összehívtuk a járási, városi PTO-solaat, Agit.Prop€>sokat ós felhívtuk figyelmüket azokra a szervezési hiányosságokra, melyeket tapasztaltunk, továbbá az előadóknál és levezető elnököknél tapasztalt fenti hiányosságok megszüntetésére. E tájékoztató megbeszélés után a jelölőgyülések levezetése, hangulata közvetlenné vált. Az előadók szabadabban beszéltek és a kisebb községi kerületekben a lakóházaknál tartott jelölőgyüléseken a legtöbb helyen közvetlen beszélgetés formájában mondották el beszámolóikat, A beszámolók tartalmában is komoly változás következett be és főleg a község eredményeiről, a termelőszövetkezetek helyzetéről, tanácsok és tanácstagok munkájáról beszéltük. E változások alapján az előadások után a legtöbb helyen élénk vita alakult ki és a jelölőgyüléseken átlag 4-5 felszólaló fejtette ki véleményét. áfc Az elhangzott felszólalók k mindenütt teljes egyetértésüket és ^^ helyeslésüket fejezték ki a párt és kormány politikája mellett. Elismeréssel beszéltek a termelőszövetkezetek eredményűiről, a tanácsok jó munkájáról. Az elismerés mellett egyes helyeken bátran bíráltak egyes tanácsi- és tsz-vezetőket, de elmondták az egyes jelöltekről is azt, amit a jövőben ki kell javítani. Elhangzottak különböző igények a választók részéről. Ezek főleg kommunális beruházásokkal kapcsolatos, általában megvalósítható; reális igények. Pl. bölcsödé, járda, kut, villanyhálózat-bővítés,kieső részeken füszerbqlt-létesités, vízlevezető árok, tsz-tagok nyugdijproblémái, stb. Az igények felsorolása mellett jellemző volt az is, hogy a^ választók elmondották egyben azt is, hogy ezek megvalósítását társ adalmi munkában segítik. i A jelölőgyülések mind szervezetiig, mind tartalmilag ossz egészében jók voltak. Ez-annak köszönhető, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek nagy gondot fordítottak az előkészítő munkára, de elősegítette az eredményeket azt is, hogy a tömegszervezetek, főleg a tanács, a népfront, a Nőtanács minden szinten megfelelően segített.