MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.

10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 173. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. november 12. - Oldalszámok - 173. őe. 18. o.

• A volt kizsákmányoló osztályok tagjaival kapcsolatosan elmondották, hogy sok van közöttük, kik elvégzik munkájukat, de különösen a mezőgazdaságban még most is akad, aki a termelőszövetkezeten .-; ' kivül csak spekulál "bort csinál" és jobban él, mint akik dolgoznak* b./ Eger, Gyöngyös és Hatvan város lakosságának jelentős részét teszi ki a szocialista útra tért termelőszövetkezeti parasztság* Az elmúlt időben előrehaladt mindhárom városban a termelőszövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődése az egységes par'ajpiztiy osztály kialakulása. Kezdeti eredménnyel, de valamennyi termelőszövetkezeiben működik pártszervezet. A munkaversenymozgalom kibontakozása is fellelhető. Arra is'van példa,'hogy a Hatvani Cukor jés Konzervgyárból a Heves m-i Áll.Ép.ip. Váll.tói többen visszamentek a tsz-be, mivel ott megtalálják a számításukat. Jellemzi, hogy a hibákért már nem a termelőszövetkezetet, hanem annak veze-.

# tését okolják. A termelőszövetkezetek fejlődését bizcnyitja az is, hogy időben és többségében jó minőségben elvégzik az'őszi mezőgazdasági munkákat. Életmódjuk is jelentősen megváltozott. Átlagosan a ítsz tagságnak mintegy lo %-a szervezett formában tanul. /EigyelembeIveendő, hogy sok az idős tsz. tag./ w A fejlődés értékelésénél figyelembe kell venni a 3 város megyétől eltérő sajátosságait, hogy a szőlő és a zöldségtermelés dominálj általában magasabb volt a jövedelem, elterjedt volt a kpfáskodás. Mindezek következtében nehezebb volt az átszervezés,lassúbb az előrehaladás. Ezeket a sajátosságokat a jövőben is figyelembe kell venni. A uárt ée kormány békés egymás mellett élésen alapuló külpolitikáját helyeslik. Ljny^iheEu.a-párt gazdaságpolitikájával és kulturális politikájával is egyetértenek. Nem egyszer Összehasonlítást tesznek alo-12 év előtti helyzettel, beszolgáltatási kötelezettséggel, stb. Az egyetértés mellett különféle intézkedések megtételét is sürge•

tik: Gyöngyösön csoportos beszélgetés alkalmával a brigádvezetők elmondották, hogy a tsz. munkafegyelmét rontja /pl. a hatvani Lenin tsz. 548 tagjából rendszeresen 3§3

/

<iolgozik, Egerben és Gyöngyösön is hasonló a helyzet/ a kilépési szándék növekedését előidézi /1962-től 1963 közepéig Egerben 57-tel,- Gyöngyösön 76-tal, Hatvanban 37-tel csökkent a tsz-i családok száma, Egerben jelenleg 25o kilépési kérelem van beadva az össztagság lo %-ának, Gyöngyösön is hasonló a helyzet/ többek között, hogy különféle cimen olyanoknak kezében is van föld, akik mással dolgoztatják meg és munkanélkül jutnak jelentős jövedelemhez. /Pl. Egerben 600 kisebbnagyobb földterület van olyanok kezén, akiknek nem főfoglalkozású^ a földmüvelés. Gyöngyösön hasonló a helyzet./ 'Gyöngyösön mondották el azt is

? hogy egyik volt nagygazda földjón - Csépány Mihály Könyves Kálmán uti lakosnál - a legtöbb munka idején 4-5 tsz. tag is dolgozott napszámban. Előfordul, hogy loc~12o Et. napszámldt is fizetnek. Egerben elmondották, hogy van tsz-tag, ki fia, vagy felesége nevére vett lova. Többen elmondották, hogy az egyéniek a tsz. tag ismerősük szemébe röhögtek "én kibirtam a nyomást, de megélte, mert lesz loo hl. borom". Általában jellemző, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem azt nézik, hogy egy munkaegységre 50-60 Et-ot kapnak, hanem hogy arégebben'hozzáhasonló egyéni I00-I50 q szőlőt szüretelt le az idén. I Hweg meg, . I Levéltár J