MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.
10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 165. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. július 9. - Oldalszámok - 165. őe. 14. o.
Igen nagy jelentőségű ismeretterjesztésünkben a már előbb említett hatékonyformák térhódítása, melyek lehetővé teszik a tervszerűséget, a fokozatosság, folyamatosság és rendszeresség elvének megvalósulását. S itt elsősorban az . akadémiákat kell megcmliteni, melyek igen népszerűek, mind az ipari, mind a mezőgazdasági munkásság körében. A munkásakadémiák tevékenységét nagymértékben segítette az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottság 1961 decemberében hozott határozata, mely hangsúlyozza azok jelentős és egyre növekvő szerepét. Nagy segítséget nyújtott a Szakszervezetek Megyei Tanács is az akadémiák szervezésében és működésében, mellyel igen szoros együttműködés jött létre. A mun„ , kásakadémiák esetében problémaként jelentkezik az a tény, hogy nem eléggé differenciált a hallgatóság /szakképzettség, életkörülmények stb./. Kívánatos lenne az üzemi munkásakadémia keretében külön tagozatokat életre hívni az egyenlő szinten álló hallgatóknak, de külön tagozatokat kellene indítani a bejáróknak lakóterületükön és a munkásszállásokon is. Az akadémiákon tapasztalható le^^ morzsolódás egyik okaként feltétlenül a homogén hallgatóság hiányát kell el9 könyvelnünk. Ugy véljük, hogy a fenti okon tul a kellő tekintély, a megbecsülés hiánya is lemorzsolódást eredményez. Az üzem vezetőinek is több gondot kellene fordítani az akadémiákra. Ugyanakkor a negyei szervezet is igyekszik mielőbb megvalósítani a tagozati rendszert és enr.ek érdekében több éves tematikát kell gondosan kidolgozni, 1962-től fő feladatnak tekintettük a mezőgazdasági termelés fellendítésének és tsz-ek megszilárdításának segítését. Meggyőződésünk, hogy a falusi ismeretterjesztő munkánk is hozzájárult a tsz-ek vezetésének megjavításához, a nevelési feladatok megoldásához, a szocialista munkaerkölcs kialakításához, a közösségi gondolkodás, a népgazdasági szemlélet megalapozásához. Tsz akadémiai előadásaink világnézetfornáló, szakismereteket nyújtó, a közösségi tudat kialakítását elősegítők voltak. A tematikák általában a termelési propaganda kérdéseihez igazodtak. Megjegyzendő, hogy mig a2 előző években a TIT tevékenységét főleg a városokban fejtette ki, addig az elmúlt esztendőkben egyre több a községeinkben elhangzó ^^ előadások, rendezvények száma. A gyenge tsz-eket igyekszünk elsősorban segíteni. Az ismeretterjesztő munkán tul bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában is igyekszünk segítséget nyújtani. A megyei pártbizottsággal és a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályával egyetértésben vállaltuk 5 gyengén működő tsz patronálását, konkrét segítését /a szihalni Kossuth és Petőfi, az egerszóláti Béke, a váraszói Gárdonyi, a "Siroki Váralja 1 ' ős a fedémesi Kossuth tsz/. Felmértük a tsz-ek helyaetét, gyengeségük okait és a szükségletnek megfelelően szakemberekből egy-egy brigádot alakítottunk, Azóta igen egészséges kapcsolat bontakozott ki a TIT és a patronált tsz-ek között,. Igénylik a támogatást, konkrét kérdésekkel fordulnak a megyei szervezethez-. Tagjaink társadalmi munkában szívesen vésznek részt a patronáló munkában. A kapcsolat tagjaink nevelése szempontjából is rendkívül jelentős. Központi szerveink is igyekeznek támogatni az általunk patronált * tsz-eket. Az Agronómiai Szakosztályok Országos választmánya rövid időn belül már második alkalomnál küldött az 5 tsz-nek mintegy 3-5 ezer Ft értékű szakkönyvet. A parasztság közötti ismeretterjesztés legjobb formája szintén az akadémia, mely sokrétű szines, komplex tematikájú és lehetőséget nyújt a vitákra is. A jövőben a tsz—akadémiák keretében szeretnénk könjayen érthető formában, érdekesen, a gyakorlati élethez kapcsolódva előadni előbb a korszerű alapműveltség anyagát, majd később a tudományok legújabb eredményeiről tájékoztatni Heves magyrí { Levéltár I
