MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 131. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. március 6. - Oldalszámok - 131. őe. 8. o.
•••—• oldani. Ezek adva vannak a falun, valamit kell kezdeni velük. Azért beszéltem érrel a kérdésről ilyen részletesen, mert véleményem szerint a nőmozgalom ezzel a laza szervezeti formájával esvik legalkalmasabb mozgalmunk a falun, amely ezt a szövetségi politikát nagyban elo tudja segíteni. Legalkalmasabb mozgalom arra, ho^y elkezdje a nőkön belül ezt a bizonyos szövetségi politikát megvalósítani és a paraszti egységet megteremteni. ízt sokkal nehezebb megcsinálni a pártszervezeteknek, egymagának a szövetkezetnek is de ennek, véleményem szerint^adottságainál fogva sok előnye van e kérdés megoldása szempontjából. A Szülői Munkaközösségekről néhány szót. Nagyon örülök annak, amit a Turgonyi elvtársnő elmondott, hogy a megyében ilyen tapasztalatok vannak és^azt gondolom érdemes néhány szót szólni a nőmozgalom helyzetéről, amikor a határozati javaslatoknál a VB. megállapítja, hogy^ezek a Szülői Munkaközösségek a falvakban rendkívül eredményesen és sikeresen dolgoznak. A Szülői Munkaközösség az, ahol.a hatáWb rok elmosódnak és nyugodtan összeülnek az asszonyok. Itt egy dologig ról van szó és teljesen jogos az a kérés, hogy a tanácsoknak a pedagógusok segitségét tovább kelene fokozni. Azt még itt, hogy nagyobb számban kellene lenni a falun dolgozó pedagógusoknak, akik aktivak, mert nem valami vastag rétegét alkotják a falunak. Néhányan ügyködnek minden szervezetben, állást is foglalnak, azonban meg kellene találni a módot, hogy a pedagógusok szélesebb rétegével menjünk előbbre a kérdések megoldásában. A pedagógusok állásfoglalása, vagy nem állásfoglalása egyformán esik latba. Az az .igény, hogy szélesíteni kell, több lehetne ezeknek a pedagógusoknak a száma és ezt meg lehet oldani olyan egyszerű adminisztratív eszközökkel, mint^pl. az igazgató jelöljön ki egynéhány pedagógust, akinek egy-egy előadást meg kell tartani, el kell mondani. Végeredményben azt gondolom az lenne az egyik feladatunk, hogy az ilyen pedagógusok szélesebb bázisát teremtsük meg. — Ami a párttagok kérdését illeti, teljesen egyetértek és azt hiszem Jf a PTO. igen komolyan hozzáfogott ehhez és lesz is némi javulás. Van itt egy-két olyan probléma, amit én szeretnék elmondani és amit a Horváth elvtársnő már felvetett. A kép akkor teljes, ha beszélünk a nő szövetkezeti elnökökről. Nem lett eléggé megmagyarázva minden a Komjátinénak. Vag^ ha meg lett magyarázva, az a kérdés, megértette-e ő ezt. A parasztok sem értették meg amit a Komjátiné akart. Ki kellene ezt abból kapcsolni, hogy nő vagy nem nő, és ki kellene kaocsolni, hogy azért lett ez, mert "Komjátiné". Egyetértek azzal, hogy'más, neki megfelelő munkakörbe kell helyezni. Abban igaza van a Borváthnénak, hogy nem szabad eldobni, mert ugy általában nem is volt ő rossz, és megyei pártbizottsági tag is. Emberileg is probléma és mint nővel szemben tanúsított magatartás is. Az Ilka néni problémája egészen más. Vée'ül ez a háztáji. Azt gondolom, amig háztáji lesz, örökös vita lesz ebből. Azt gondolom, hogy itt- meg kell valósítani, hogy mindenki munkája után kapja meg a háztájit. A ketlakiaknal van probléma általában a háztájival. Itt is el kell biralni a következőket- családfenntartóról, vagy családtagról van-e szo. Ha pl az aqqzonv dolgozik a földmüvesszövetkezet italboltjában, a belepett %r F Tíéo ± Bcslk családfenntartónak van kezelve. Szóvá lehet ezt tenni iárásltitkSokSS a háztáji problémáját de azt gondolom vérSes 3 reményeLt ne fűzzünk hozzá. Mert hiába fogjuk megcsinálni I Heves megyri I j («**"• |
