MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 150. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. december 11. - Oldalszámok - 150. őe. 22. o.
A szövetkezetek szarrasmarhaállományán belül nem kielégítő a tehénállomány aránya, ami 47.5 %-ot tesz ki az 1952 évi statisztikai szarvasmarhalétszámot és tehénlátszámot figyelembevéve. A kedvezőtlen arányon t ilmenően még rosszabb a helyzet a tehénállomány minőségét illetőéi. A meglévő állomány termelése túlságosan alacsony, i ezáltal kevésbé Jövedelmező, de túlságosan alacsony a tehenek tenyésztésben illetve termelésben tartandó idejük is. Termelőszövetkezeteink többsége a közös gazdaság tehénállományutánpótlását, illetve fejlesztését me^ most ügy képzeljük el, hogy a szükségletnek megfelelő létszámot valahonnan megvásárolják. A k8zös gazdaságok szarvasmarhatenyésztésére jelenleg a«z jellemző, hogy a növendék állatok szakszerű felnevelésére nem sok gondot forditanak. A szarvasmarhaállományon belül a 'fő> jövedelmi forrást az állatok hizlalásából tervezik. Igaz viszont, hogy a szopós és a növendékborjak szakszerű felneveléséhez a megfelelő adottságok nincsenek biztosítva, mivel' alig-alig rendelkeznek megfelelő borrjune velőkkel. ^ Jelenleg szövetkezeteinkben mintegy 5o %-ban tudják az itatásos ^•> borjunevelést alkalmazni. Nem sok gondot forditanak a választási ~ borjak további felnevelésére és azok hovafordítására. Általában az a helyzet, hogy a jó külemü, aránylag gyorsabban növekvő növendékborjakat hizlalás utján•értékesitik, mivel ezen eljárási módon keresztül juthat a termelőszövetkezet aránylag rövidebb időn belül' biztos bevételhez. A minőségi tehénállomány fejlesztése érdekében tovább kell bővíteni, s a második ütéves terv végére el kell érni, hogy minden termelőszövetkezetben a megszületett és a háztáji gazdaságokból felvásárolt borjakat itatásos utón kevert tej felhasználása utján neveigék fel. A megye és a járások rendelkezésére bocsátandó beruházási összegeket ennek figyelembevételével kell majd felhasználni. Biztosítani kell zt is ? hogy a tehénállomány utánpótlására szánt jPk növendék üszőborj j.kat mar a választás idején kijelöljék. A kijelölésnél figyelembe kell venni, hogy ezek az egyedek a legjobb szülőktől származzanak és biztosítani kell a növendéküszők szakszerű takarmányozását, gondozását, elhelyezését ugy, hogy azok legalább 18-2o hónapos korukban terjesztésbe vonhatok legyenek. A tenyésztésbe vont és vemhesitett előhasi üszőket ugy kell előkészíteni, hogy azok az elles utáni termelési időben Joo napos tetftermelési laktációt figyelembevéve legalább a két, két és félezer liter tejet megadják. Tudatosítani kell termelőszövetkezeteink vezetőivel, h»gy a minőségi tehénállomány fejlesztése érdekében az állam nagy kedvezményben részesiti azokat a termelőszövetkezeteket, ahol saját tenyésztésből, illetve felvásárlásból előhasi üszőket állítanak be. Az lol7/1962 számú kormányhatározat kimondja, hogy leellett üsző db-ként 2.5oo Ft közép és hosszúlejáratú hitelelengedésben kell részesiteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek előhasi üszőket állítanak be. Itt említeném meg a takarmányfcázis megteremtésének kérdését. A megtermelt szálas éa abraktakarmányok gazdaságos felhasználása mellett a jövőben tovább kell fejleszteni a silótakarmány termesztését és annak besilrzását. Emellett a tsz-ek fordítsanak nagy gondot a legelőgazdálkodásra .
