MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.

9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 150. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. december 11. - Oldalszámok - 150. őe. 3. o.

6 A Biró elvtárssal "beszéltünk arról, hogy egy kicsit erőtelje­sebben a vezetés néhány problémáját fel kellene vetni. Talán a szőlő, gyümölcs rovására jobban kellene foglalkozni a vezetés­sel és ezt a két részét megfogni a vezetésnek, egyrészt a termés konkrét vezetését, másrészt a kulturális nevelő munkát, ami most a termelőszövetkezetben fontos kérdés kelL, hogy legyen a jövőben és az utána következő években'is. Egyetértek azzal, ami az anyagban van, hogy külön passzusban érdemes volna meghatározni az olyan gyorsanható tényezőket a termelésben, mint a műtrágya, a növényvédelem, stb. amelyek­gyorsan hatnak a termelésben. Azt gondolom, hogy a zöldség, primőráru termeléssel, mint gyorsan­ható ténnyel foglalkozni kellene és megmutatni, hogy ennek milyen útját lehet, vagy kell választani. A dolog lényege az volna, hogy három, vagy négy legfontosabb kérdést erőteljesebben húzzunk alá, vagy emeljünk ki. ^p Állapodjunk meg abban, hogy a gyorsanható tényezőkkel, olyannal, ^^ mint pl. a primőráruk, az öntözés, amit alá kell húzni, a vezetés problémája a termelőszövetkezeteknél, foglalkozni kell. Ami felvetődött itt az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban, meg lehet mondani, hogy ezeket az anyagi ösztönzőket ahol ki is van dolgozva nem alkalmazzák, vagy nem megfelelően alkalmazzák, azonban konkrét vizsgálat nélkül ne tegyünk javaslatot. Jöjjön ide ez az anyag az anyagi ösztönzésről és megtárgyaljuk. Azért tartanám fontosnak az anyagi ösztönzést, hogy külön anyag­ban tárgyalja meg a Végrehajtó Bizottság/ mert amit mi 2 évvel ezelőtt elhatároztunk, alapjaiban nem rossz, de ügyelni'kellene nekünk továbbra is arra, hogy bizonyos elvekhez tartsuk magunkat és ezeknek az elveknek alapján, ahol kell bővítsük ezt a határo­zatot valami módozatával ennek az anyagi érdekeltségnek. Mi tart­ggf suk magunkat valami elvekhez az anyagi ösztönzőknél és ha 5 %, ^^ kevés, adjunk lo-et, ha lo kevés adjunk 15-öt, de azoknál az él­veknél maradjunk, amelyeket mi leszögeztünk, hogy a nagyüzemi jelleget meg kell tartani, a szőlőt a termelőszövetkezetben kell megdolgozni, ne menjünk el addig, hogy visszavigyük valami szak­csoport, vagy társulási forma részére. Fenn kell tartani a brigád és munkacsapatot, mint szervezeti formát. Én benne vagyok abban, hogy hozzuk be, tárgyaljuk meg az anyagi Ösztönzést, csak abba nem szivesen megyek bele, hogy amit össze­hordanak egyik-másik megyéből, amiatt azt a szervezeti formát, amely eddig a tsz-ek többségében helyesnek bizonyult, most felrúg­juk. Azt, hogy 5 tsz-ben rossznak, 15-ben pedig jónak bizonyult meg kellene vizsgálni, hogy miért. Az 5 községben lehet valami mást csinálni, de a 15-ben az elfogadott elvek alapján kell az anyagi ösztönzést vinni. Azt javaslom, meg kellene bizni a tanács és a mi mezőgazdasági osztályunkat, hogy olyan községet, mint Domoszló, Feldebrő, Verpelét, Sger külön vizsgáljanak meg, hogy az anyagi ösztönzők hogyan lettek alkalmazva, és akkor kiderül, hogy az alkalmazási módja rossz-e, vagy az anyagi ösztönzés mód­jai. Ha olyan helyen, mint Abasár, Gyöngyös ezekkel az anyagi ösztönzőkkel meg lehetett oldani a problémát, akkor a többiben is meg kellene oldani, • / • i » : Hwei mi gy« Levéííár j

Next

/
Oldalképek
Tartalom