MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 129. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. február 6. - Oldalszámok - 129. őe. 20. o.
Ugyanis.a felügyeleti szervek további normaf eszitéseket követelnek, részben a műszaki feltételek megváltozása, miatt, • másrészt a veszteségidők nagyrészének fel nem számolása miatt,"' Ezért ugy az üzemi pártszervezeteknek, mint a. műszaki, gazdasági vezetésnek napirendre kell tűzni a veszteségidő"minimumra való csökkentését és a felesleges létszám átcsoportosítását,, ., lehetőleg a produktív létszám javára. Erre a oélra közös aktivá értekezletet kell összehivni az üzemekben és határozatokat hoz*- ni a lazaságok felszámolására,, Az üzemekben a termelékenység emelése érdekében nagyobb fontos- ; ságot kell tulajdonítani a műszaki fejlesztési terveknek és a műszaki szervezési intézkedéseknek. Ugyanis üzemeink 'tervfeladatában a műszaki fejlesztési részletterveket is el kell késziteni, ezt a. felügyeleti szervek jóvá is hagyják, de ezek teljesítésének mérése, vagy számonkérése nem történik meg. Ezt ugyanis statisztikái jelentésekben nem szokták jelenteni»i E miatt" fele— - lőáségrevonások sem történnek. Éppen ezért az üzami pártszerveátk zeteknek nagyobb súlyt kell helyezniük a műszaki fejlesztési ^^ tervek végrehajtásának ellenőrzésére, mint a termelékenység emelésének egyik fontos tényezőjére. Üzemeinkben a pártszervezeteknek ki kéli terjeszteni a figyelmet 'az anyag és szerszámkészlet gazdálkodásra is,•különös tekintettel az import anyagokkal való gazdálkodásra* Ugyanis egyes üzemekben az elfekvő anyag és szerszámkészlet több millió Ft-ot tesz ki, mint pl, az Egri Einomszerelvénygyárban s ahol az elfekvő anyagok értéke, meghaladja a lo millió Et-ct„ Ezek között vannak olyan anyagok is, .amelyek gondatlanságból más gyáraknál meg lettek rendelve, azokat le is gyártották, csak-amikor leszállításra került a sor ? akkor derült ki' ? hogy többszázezer Etí értékű legyártott alkatrészeket már semmire sem lehet használni. Üzemi pártszervezeteinkben ma már egyre jobban el van terjedve, 'g< hogy a párttagság'túlnyomó'részének van különböző pártmegjjjf bizatása* Ez azonban inkább azokban az üzemekben van meg, ahol decentralizálva vauinak az alapszervek, itt könnyebb a párttagságoaktivizálni,, Éppen ezért fontosnak tartanánk, hogy a területi pártszervezeteink vizsgálják felül a nagyobb pártszervezetek .. szervezeti helyzetét és ha az indokoltnak; látszik, akkor egyes nagyőbb v alapszerveket decentralizáljanak,, hogy ez á pártmunkát elősegítse,. Ilyen pl« a Szerszám és Készülékgyár, ahol egyetlen alapszervezetben van 14o párttag , amely a legkülönbözőbb terü'leteken dolgozó párttagokat foglalja magába. Ez hátráltatja a pártszervezet munkáját, mert ilyen nagylétszámu tagság nem tud a vitában résztvenni időkorlátozások miatt. Másrészt a párttagsás különböző területekem oszlik meg és a különböző' témák megvitatása nem mindenkinek köti le a figyelmét. A termelés pártirányitása és ellenőrzése problémát okoz, főleg a területi pártszerveknél, részben a kislétszám miatt, másrészt megfelelő szakisméret hiányában... Ezért a területi pártbizottságok mellé ipari társadalmi akti vakart kellene beállitani, akik a különböző gazdaságpolitikai kérdésekben nagy segitséget • ^nyújthatnak az 1962 évi fokozottabb feladatok megoldásában* . / . Kswssradsyrt __JJv#tár