MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 145. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. október 2. - Oldalszámok - 145. őe. 10. o.
A két járásnál a lehetőségek megvannak a kellő tájékozódásra, mert megfelelő.anyagok állnak a rendelkezésére az apparátus dolgozóinak. A hiányosság ott tapasztalható, hogy néhány vezető elvtársat kivéve nem tanulmányozzák ezeket az anyagokat. Ez a jelenség még inkább tapasztatható egyes üzemi titkároknál, ahol még az is előfordul, hogy saját üzemének jellemző adatait, vagy fontos üzemi jellegű PB. határozatokat sem ismeri k@llő©n. A legtöbb elvtárs még most is á sajtón, a rádión keresztül vagy éppen pártnapokon nyer tájékozódást országos jellegű gazdasági kérdésekben. Ennek oka egyrészt az, hogy a két járási bizottság vezetői nem követelik meg ; illetve nem biatositják megfelelően a különböző gazdasági termégöetü anyagok, stati&stikák stb. áttanulmányozását, másrészt hogy ; aa alapszervi titkárok részére tartott értekezletek a legtöbb esetben összevontak és általánosak. Az ilyen értekezletek nem adnak konkrét tájékoztatást és segítséget a titkárok részére, mert általánosak és nincs megfelelő idő arra, hogy a fontold sabb gazdasági jellegű kérdéseket vagy határozatokat megfelelően Wp ismertessék* Az utóbbir~ídőben tapasztaltuk, hogy mindkét járásnál egy-két esetben már külön üzemi titkári értekezletet tartottak. Véleményünk az, hogy a jövőben rendszeresen, külön kell tartani egész napos-- titkári értekezleteket és ezeken az értekezleteken a párt gazdaságszervező problémáira és aa- előttünk álló feladatoknak alapos elemzését kell biztositani. Célszerű lenne e titkári értekezleteken az időszörü üzemi jjellegü határozatok alapos feldolgozása, megvitatása és a helyes munkamódszerek kialakításában is nagyobb segitséget adni. j Tapasztalataink azt mutatják, hogy a vezetőségek *öbbi tagjaival, elsősorban a szervező és ágit.proposokkal rendszeresebben kellene foglalkozni, mert a titkári értekezleteken kapott tájékoztatás és az ott kapott feladatok meghatározása az esetek többségében nem jut el a vezetőség tagjaihoz. Éppen ezért a vezetőség tagjainak tájékozottsága hiányos ugy járási, mint az üzemi kérdéseket illegj* ts^Sen, Ennek oka az is ? hogy a járási apparátus az üzemi alapszer^f vezetek vezetőségi üléseire elég ritkán jut el. Éppen ezért jobban érvényt kellene szerezni annak az elvnek is, hogy a gazdaságszervező munka nem reszort feladat. A VB-knek az eddigieknél jobban össze kell hangolnia az egyes osztályok gazdaságszervez©, ellenőrző tevékenységét, mert ezzel hatékonyabbá válna az apparátus munkája is. A járási 7B*-k gazdaságszervező munkájában ma már a mezőgazdaság mellett az ipari kérdések foglalják el a fő helyet. Be tapasztalatunk az, hogy gazdasági életünk több fontos területe, kérdése kiesik a YB-k gazdaságszervező mnnkájának hatóköréből. Ilyen terület pl. mindkét járásnál a helyi közlekedés, a kommunális ellátottság, a javiszolgáltatások, a tanácsok gazdaságszervező munkájának javítása. A VB-k igen ritkán tűzik napirendre a fenti területek pártszervezeteinek tevékenységét, de az ipari felelősök is igen felületesen foglalkoznak pl. a közlekedés, a kereskedelem és a KTSZ-ek gazdasági és párt problémáival. E hiányosságok megszüntetéséhez a .megfelelő felkészültségű aktivák bevonásával és rendszeres foglalkoztatásával lehet és kell segiteni. Különösen fontos az épitőipari javitó szolgáltató, tatarozó munka megjavítása, mert sok bosszúságot ok*z a lakosságnak a nemtörődömség, a tervszerűtlenség e munkaterületeken.
