MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.

9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 145. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. október 2. - Oldalszámok - 145. őe. 8. o.

Mindkét járás, de a többi is fokpzottabban igényli Zimándi elvtárs segítségét. Kérik a járás vezetői, hogy ha az üzemekben jár, a tett intézkedéseiről, tapasztalatairól legalább utólag tájékoztassa a járási titkárt, vagy az ipari felelőst. Igen kirivó példa a oiroki igazgató beállitása, melynek megtörténtéről Nedeiiczki elvtárs már csak akkor értesült, amikor Rózsa elvtárs már ott volt. B mellett igénylik az iparral rendelkező járások azt is, hogy bizonyos időnként hivja össze az ipari felelősöket, adjon munkájukhoz elvi, gyakorlati, módszerben!•sogitséget. A segités hatékony módszere lenne a VB, üléseken való gyakoribb részvétel és néhány esetben az üzemi titkári értekezleteken való megjelenés is. Annál is inkább igénylik ezt a járások az Ipari Osztálytól, mivel tapasztalataik szerint az Ipari Osztály hozzáértőén és eredményesen foglalkozik a felmerült üzemi problémákkal, flfe Még tapaszta.lb.ate

. annak a hatása, hogy a járási bizottságok az """' elmúlt években, főleg a mezőgazdasággal foglalkoztak és igy kevés idő jutott az ipari üzemekkel való konkrét foglalkozásra. De nehezítette az üzemekkel való foglalkozást, különösen a Pétervásárai Járásban az is, hogy ipari felelős hiányában az apparátus tagjai között nem volt olyan elvtárs, aki megfelelő hozzáértéssel tudta volna segiteni az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységét. A hatvani járásban kevésbé áll ez a helyzet, de ott is befolyásolta az üzemi munkát, hogy uj ipari felelős lett beállítva. Ennek következménye, hogy üzemeink egyrészében sok személyi és egyéb jellegű probléma akadályozta a termelés erediaényesebb végrehajtását. Néhány üzemben a nem megfelelő káderkiválasztás következtében, másrészt a VB. nem kellő ellenőrző, segitő munkája miatt a párttitkárok nem tudják a párt gazdaságpolitikáját megfelelően helyileg érvényrejuttatni és a meglévő lehetőségeket kihasználni a gazdaságosabb termelés érdekében. Nem tudja ellátni titkári ^^ feladatait, szakmai, politikai felkészületlensége miatt a 3» sz. ^Br Kőbánya párttitkára, gyenge a pártirányítás a Parádsasvári Üveg ' és a Selypi Cukorgyárban is. A siroki Fémművek függetlenített párttitkárának a munkamódszere nem megfelelő. Keveset tartózkodik az üzemben és keveset foglalkozik az alapszervezetekkel is. /Legutóbb az üzemi dolgozók viccesen azt üzenték Nagy elvtársnak, «hogy legalább a fényképét küldje le./ Megállapítható az is, hogy több alapszervezetnél nem értik kellően hogyan kell a pártmunka módszereivel a termelési feladatok teljesítését elősegiteni. Tapasztalható ez Recski Kőbányánál, a Selypi Cukorgyárnál, de több más üzemnél is. Sokat segitene a helyzeten ha a járási bizottságok iparhoz értő tagjai többet, rendszeresebben i segitenék az üzemi alapszervezeteket ugy is, hogy ha az üzemben több időt töltenének el és iMguk is alaposabban tanulmányoznák az üzemek gazdasági és pártvezetésének a módszereit. A korábbi évek tapasztalataihoz viszonyitva megállapításunk az, hogy a megyei, járási VB-k részéről ma már legtöbbször az üzemi párttitkárokkal és nemcsak az igazgatókkal beszélik meg a feladatokat.,. Mindinkább gyakoribbá váíik az a módszer, hogy amikor az apparátus dolgozói az üzemekben a különböző problémákat a titkárral, igazgatóvei, ÜB. elnökkel közösen beszélik meg és nem ritkán a KISZ.. titkárok is résztvesznek a megbeszéléseken. A járási Végrehajtó Bizottságok mindkét helyen elég sokszor tárgyalnak gazdasági, termelési jellegű üzemi napirendeket. . / . I Hévss fí?^!*n