MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.

9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 127. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. január 9. - Oldalszámok - 127. őe. 4. o.

r—-, 4 | ffevesmegjöjj • 1 Lgvéítáf I "^ Ilyen példa voít a hevesi járás egyes tsz-eibeii is. Nem szabad figyelmenkivül hagyni, hogy nem értik megfelelően a párt szövetségi politikáját. De különösen nem értik mindenhol azt, hogy a pártonkivüliek is betölthetnek funkciót. Ez a probléma fakad a mi VII. kongresszusunkból és még jobban aláhúzza ; mint szellemet a XXII. kongresszus és ez a mi vezetőségválasztó taggyűléseinken nem kapott elég súlyt. Következő dolog, érdemes volna megvizsgálni, hogy azokban a pártszervezetekben, amelyek elsősorban értelmiségiekből tevődnek össze, a tapasztalatok legalábbis a'vezetőségválasztó taggyűléseken azt mutatták, hogy ott ahol értelmiségi alapszervezettel állunk szemben, a kommunista értelmiségiek mégjobban félnek a pártonkívüli értelmiségiektől, még jobban jelentkezik a szektás nézet, mint a termelőszövetkezetekben. Egyik ilyen dolog, kezdték kifogásolni., hogy minek kellenek ide pártonkivüliek» hogy széthordják, amit a taggyűlésen beszélünk, ügy, hogy ahol értel. miségi kommunisták vannak együtt a pártszervezetben, a vezetőségválasztó taggyűléseken még inkább jelentkezett ez a vonás. Ezekről véleményem szerint irni kellene ebben a jelentésben. "^ Másik dolog. Beszélni kellene a jelentésnek arról, mint negativ tapasztalat, hogy ha ténylegesen jól is készitettük elő a vezetőségválasztó taggyűléseket, hogy nemcsak a Kórház és Lakatosárugyár, hanem más helyen is jelentkezett, hogy különböző csoportok élnek, működnek, vagy tevékenykednek a pártszervezetben. Olyan csoportok, akiknek fenntartásai vannak a jelenlegi vezetőséggel, ' sőt a pártbizottsággal és a jelenlegi politika'egyik-másik részével/szemben. Ilyennel találkozunk a kömlői pártszervezetben, a tiszanánai pártszervezetben és az egri járásban ás. • A végkövetkeztetést mire kellene itt alapozni? Arra, amit Gubán elvtárs mondott, hogy egyes vezetők változatlanul határtalan bizalmatlanok az emberekkel szemben. Más megbizható embert, mint a legszűkebb baráti körét, alig ismer. Vagy talán még ezt sen Ha ezt figyelmenkivül hagyjuk félő, hogy a jövőben ez azt fogja , , jelenteni, hogy ez a 3-4- ember fogja uralni a községet és itt .^. sem kollektiv vezetésről és semmiféle szövetség-politikáról |p beszélni nem lehet. Ezért utalni kell ebben a jelentésben arra, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken jelentkezett ilyen probléma. Nem ártana•kategórikusabban megnézni, hogy van egy másik része is ennek a dolognak. Érdemes volna megnézni pl, a honvédségnél, lezajlott taggyűléseket. Ezeknek jelentős része semmit nem ért. A hivatalokban lezajlott taggyűlések, olyan, fontos .hivatalnál pl. mint a Megyei Tanács, ez a taggyűlés klasszikus példája volt annak, hogy függetleníti magát minden olyan dologtól, ami tanácsi probléma. Ez egy nagyon fontos pártszervezet és itt véleményem szerint utalni kellene ezekre, hogy a jövő szempontjából az ilyen területen dolgozó pártszervezetek munkáját, vagy vezetőségválasztó taggyűléseit megfelelően készitsék elő. Feltétlenül beszélni kell arról, ami több elvtárs részéről elhangzott, hogy a kollektiv vezetés problémái hogyan kerültek ezeken-a taggyűléseken napirendre. Azzal értenék egyet, amit mond Hazai és a Biró elvtárs is ezt.fejtegette, hogy általába a beszámolók zöme ugy értékelte a kollektiv vezetést, hogy a párttagság ennyi %-a dolgozik, de hogy ugy valósul-e meg a kollektiv vezetés, hogy amit a vezetőségnek kellené eldönteni a vezetőség dönti el, vagy a titkár egy személyben, vagy amit a taggyűlésnek kellene eldönteni a taggyűlés donti-e el vagy