MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. július 12. - 1960. december 28.
7. doboz 1960. 07. 12. – 1960. 12. 28. - 91. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. augusztus 9. - Oldalszámok - 91. őe. 33. o.
A juhtenyésztésben lényeges nagyobb fejlesztést a tervidőszak vécére már nem tervezünk, mivel lehetőségeink igen eres mértékbon csökkennek, A tanácsi szektor juhállományának 80 %-a jelenleg is szövetkezeti tulajdonban van. Itt a legfontosabb feladatnak a szakszerű és helyes szelekciót tartjuk, főleg a szaporaság és még inkább a gyapju'• termelés mennyiségi és minőségi fokozása érdekében. Áí tervidőszak végére loo anyajuh után 11c db, bárányt kell felnevelni, Gyapjuhozampt a tervidőszak végére átlagosan 4.5 kg-ot kell elérnünk, A borotnfitenyésztés területén a tervidőszak végére a megye jelenlegi baromfi állományát mintegy 4o b^-al szükséges növelni. Ennek érdekében a legfontosabb feladat, hogy termelőszövetkezeteinkben megfelelő beruházási összeg biztosításával, és saját vrőbol baromfi férőhelyek, ólak, ós nevelő házak épüljenek, v. á termel5szövetkesétek naposcsibe és víziszárnyas igényeit keltető állomások utján fogjuk biztosítani. A keltető állomások egységes irányítása céljából szükséges, hogy a különböző szaktárcákhoz, ós ^ szervekhez tartozó keltető állomásokat a megyei tanács 0 végrehajtó 9 bizottságainak kezelésébe legyenek átadva, Továbbá a tsz törzs viziszárnyas keltetésére Tiszanánán javasolunk keltetőr-llomást létesíteni. A mezőgazdaság átszervezésével mind nagyobb tért hódit a gépesítés, és ennek megfelelően a ló létszámot is csökkenteni kell. Ezt a munkát igen körültekintően kell végrehajtani, és elsősorban a tenyésztésre . nem alkalmas egyedeket, másodsorban az igázhatőság szempontjából érték telén egyedeket kell kiselejtezni, A'tervidőszak végére a nogf ; 1.. 1 ? gépesítés elérésével a megye területén kb. 60-80 kh. területre kell hagyni egy pár lófogatot. H . . A lovak tervszerű csökkentése mellett nem lehet megfeledkeznünk a lótenyésztésről. A nagyarányú csökkentés lehetővé teszi, a minőség ugrásszerű fejlődését, helyes szelekció alkalmazását, Az ismert szülőktől származó és jő utódokat nevelő kapcákat meg kell hagyni igáznsra, éá az állomány utánpótlása végett be kell fedeztetaoi. A tenyőszkörzetek szempontjából a-hegyes vidékeken a lipicai, míg az . ^ alföldi részeken a magyar félvér lő tenyésztését kell megyénkben célul W kitűzni. Az állatállomány mennyiségi fejlesztése mellett gondot kell fordítani • az állomány minőségi fejlesztését elősegítő zootechnikai eljárásokraj a mesterséges ,termékenyítésre, az állatok szabadban való tertására, a mesterséges borjunevelésre, az ivadékvizsgálatra, ós a hízékonysági vizsgálatokra. ••;. A szarvasmarhák mesterséges termékenyítésének jelenlegi szervezési formája helyes, A cél as legyen, hogy minden t.^ '^ztér^o alk-T : ma3 nőivarú szarvasmarhát mesterséges utón termékeny!t0dnk 0 ,-A jel'ő. ,g:, szervezési formát figyelembevéve'szükséges biztosítani, hogy az állomásokon megfelelően képzett állattenyésztők legyenek rendszeresítve, mert az egész eljárás tényész technikai munka. Ez annál is inkább fontosabb, mert-az állomásokon a bikák nincsenek szakszerűen besorolva, s igy fordulhat elő, hogy egy-egy termelő üzembe az állomás vala-mennyi bikájának spermája bekerül, é-s igy az utód ellenőrzés lehetetlenné válik. A tervidőszakban törekedni kell arra, hogy a nagyobb tenyészetekben helyi képzett inszeminátorok legyenek beállítva, mely által nagymértékben csökken az egy-egy borjuro es5 önköltoég, •/ f * - • • ] ftoyss megyei b Ltvéttáf
