MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. július 12. - 1960. december 28.
7. doboz 1960. 07. 12. – 1960. 12. 28. - 91. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. augusztus 9. - Oldalszámok - 91. őe. 31. o.
Az állatállomány szálastakarmány biztosítása mellett igen fontos felad t az abraktakarmány termelőso> "Itt elsősorban a er/v-cKÓk termőit kukorica területűt ős termésátlagát szükséges í'ukozni-. Az őszi árpát a tavaszi terhére »< . iycetés terülő tét a &ab ..,' 5s az ősziárpr ...^ -.re kell növelni v > A szántóföldön termelt abraktakarmány pótlása, ill, kiegészítésű szempontjából nélkülözhetetlen r.z ipari és állati eredetű takarmányok biztosítása, Szövetkezeteink jelenleg igen szakszerűtlenül takarmány óznak,' mert egyes takarmánynövények betakarítása után csak a betakarított takarmánygabona áll rendelkezésre, s igy zömében tisztán árpát etetnek, vagy a később betakarításra kerülő kukorica után csak tisztán kukoricával, Éppen ezért törekedni kell ojtva, hogy termelőszövetkezeteink megfelelő tartalékolással az uj tak;rmánygabonák megjelenéséig biztosítsák a vegyes takarmánygabona felhasználást. Hiányosságok vannak az abraktakarmányok pótlása tekintetében az ipari ós állati eredetű takarmányok ellátása területén is. A hiányosságok megszüntetése tekintetében az alábbiakat tartjuk szükQ ségesnek megvalósítani. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek a megtermelt és az állani részére átodott gabona minöon átadott mázsája után ló kg. icoppa visszatéritést kapjanak hatósági áron. A szopós borjak ós a maia-cok felncvclési költségeinek csökkentése szempontjából nagy jelentőséggel bir a fölözött tej etetés''-,. amely a legtöbb állati fehérjét tartalmazza. E kérdés megoldását n 3üo4/2 Kormu határozat szabályozza, azonban hiány ;aoag, hogy termelőszöve-tkezeteink többségében a tejipari vállalatok a szövetkezetek által beszállított teljes tej aranyának megfelelően a fölözött tejet - hivatkozva a karnak és tartályok hiányára - nem tudják kiszállítani. Helyes lenne,, ha az országos szervek az ország tej ős tejter-mékek szükségletét megközelitő pontossággal felmérnék, és igy ennek alapján megyénként táj adottságonként határoznák meg a teljes te*j átadását, ill, a fölözésre kerülő tej mennyiségét. Ennek megfelelően látnák cl a megyéket ill, a termelőszövetkezeteket megfelelő'kapacitású fölöző gépekkel, melyeket rövidlejáratú vagy esetleg közép£ lejáratú hitellel vásárolnának meg a tsz-ek e A kialakulóban lévő nagyüzemi állattenyésztés szempontjából nélkülözhetetlen az állati eredetű fehérje takarmány. A megye tori'loténóvről-évre több ezer mázsa állati fehérje alapanyag állati hulla kerül megsemmisítésre. Ennek felhasználása::a szükségszerű lenne Heves megyében Kai községben egy állati hulla feldolgozó üzemet létesíteni, annál is inkább, mert erről a létesitményről már a korábbiakban is szó esotb c Indokolja az üzem létesítését, hogy ilyen feldolgozó üzem csak Budapesten és Borsod megyében van. ; Az állattenyésztés fejlesztése érdekében teendő intézkedéseket szer-, vezösi ős kutatási föladatokat az alábbiak szerint-állatfajonként csoporti-sit juk. A szarvasmarha tenyésztés területén véleményünk szerint mind országos,, mind megyei viszonylatban a magyar tarka fajta szarvasmarha állományt kell helyes szelekció utján főleg a'termelés -zempentjából javltani, .1 Le vé'tá* j
