MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. január 12. - 1960. június 28.

6. doboz 1960. 01. 12. – 1960. 06. 28. - 83. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 19. - Oldalszámok - 83. őe. 7. o.

Vagy itt van pl. ez a fakivágási dolog Novajon, ahol elrendeltük:, hogy eljárást iadituak. Ebből elsősorban le kellett volna szűrni, hogy milyen tömeges eljárást kell az emberek ellea iaditaai. Ezekbea a kérdésekbea azt gondolom, több határozottságra vaa szüksé és egy kicsit körűitekintőbben, politikusabbaa kell aezai. Ez is a párt oüotető politikájának egy része. Nemcsak nagy dolgokban kell érvényesíteni a párt büntető politikáját. Az ellea a szemlélet ellen kell hadakozni, hogy aecsak olyan dolgokban, hogy ellenforradalmi bűncselekmény, hanem olyan dolgokban is megfelelően kell a büntetést alkalmazni, ahol kis dolgokról van szó, mert egy rosss beavatkozás nagy dolgot idézhet elő. Itt szó volt a pártbizottságok és ügyészi szervek kapcsolatáról, én is azt gondolom ez jó. Hol kell ezen a kapcsolaton javítani? Félreértés ne essék, én nem vagyok Legfőbb Ügyész ellenes, sem Legfőbb Ügyészség ellenes, de sok kérdésben a Legfőbb Ügyészség •

helyettese sem tud töntenl, mert megyei, speciális kérdés. De ha a Megyei Főügyészség sok kérdésben többet konzultálna a pártbizot-fe-ságokkai, akkor ezek a dolgok kevesebb súrlódással intéződnének el. Egy pétervásárai dologhoz hasonló ügyben a Legfőbb Ügyészségnek lehet olyan álláspontja, hogy igaza van a legyei Főügyészségnek, de nem tudja a helybeli szituációt. Ez vonatkozik a járási ügyészségekre is, hogy nem elsősorban azt kell nézni, hogy sikkasztás történt, vádat kell emelői, ennyi és ennyi ember ellen és ebben van ennyi párttag. Általában olyan természetű dolgokban kell az érintkezéseket javítani, amelyeknek később, ha nem vigyázunk komoly politikai kihatása lehet. Mikőztünk a nexus jó, de jó a tömegekkel is. de a tömegek az ügyészséggel való érintkezést másként fogják fel, mint mi és ha egy kérdésben azt látják, hogy itt a törvény avatkozott be. látni kell, hogy a tömegekben egy-egy adott helyen milyea helyzetet teremt ez. Ezért azt javaslom, hogy az egész ügyeszi munkában ezt javitani kell. Ízért mondom azt, bogy az első oldalon szereplő pártvezette ügyészség megfogalmazásával csinyán bánjunk, mert ez azzal jár, hogy a járási, vagy megyei főügyész a járási, vagy megyei bizottságon amilyen feladatot kap azt elfo•

gadja, mert a pártvezetés kötelezi, de ha közben ezekkel nem ért egyet,a gyakorlati végrehajtása máskép kerül vissza, mint ahogy itt a megállapodás történt. Ezért állapodjunk meg abban, hogy az a helyes, hogy a párt büntető politikáját kellrvégrehajtani, ami egyben feltételezi, hogy a megyei főügyésznek, csak ugy, mint a járási ügyésznek a megyei és a járási titkárokkal is joguk van vitatkozni egyes kérdésekben, de miután közös megegyezésre jutottak annak megfelelően csinálják a munkát. A következő dolog, amiben vita is volt, hogy az ellenforradalmi elemek, vagy ellenforradalmi erők szövetkezetben való garázdálkodása* Azt gondolom, hogy az ellenforradalom erői jelenleg is tevékenykednek a megyében igy, vagy ugy. Általában azonbaa a társadalmi tulajdon védelmét csak az ellenforradalmi erőkre leszűkíteni nem szabad, mert akkor a mi egész büntetőpolitikánk elveszti azt a nevelő jellegét, amelynek lényegében érvényesülni kell a társadalmi tulajdon védelem érdekében, talán a legelső sorban, illitom, hogy a paraszt emberek, a munkás emberek nem fognak fegyvert a társadalmi rend megdöntése ellen, de a társadalmi tulajdon ellea komoly vétségeket követnek el. [Hevesiaegy*i I