MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1959. július 14. - 1959. december 29.

5. doboz 1959. 07. 14. – 1959. 12. 29. - 66. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1959. július 28. - Oldalszámok - 66. őe. 6. o.

Tájékoztató jelentés ^x? a nyári mezőgazdasági munkál-: állásáról. Heves megye területén a nagy nyári mezőgazdasági munkákéit a párt ós állami szervek az uj helyzetnek megfelelően soj&kal körültekintőbben szervezték meg, mint az elmúlt években. Eqfoek eredményeként az aratási munkákat mindaddig amig az esős/ időjárás közbe nem jött, szervezetten és igen minimális szemve^zte segge}, hajtottuk végre, ÁZ aratás szórványosan június hó 25-fki kezdődötT meg, majd általánossá július lo-én vált, mely időt kövew^en július 17-i^ az aratási munka mintegy 9o $-ban lett elvógeáV^, Ettől az időtől kezdve az állandó esőzések hátráltatják az aratás gyors befejezését. A megye területén a learatandó kalászos terület tanácsi szektorban 131.608 kh, ezen belül a tsz-eknek a learatandó területe 15.749 kh volt. A termelőszövetkezetek aratógóppel és kombájnnal 9.594 kh területet arattak le, melyből a kombájnaratás 29o4 kh. Az 1 kombájnra eső teljesitős 132 kh. Aratógéppel 86 kh. Az 1 kh-ra eső kombájn által aratott ill, csépelt .termés 12.4 q. A termelőszövetkezetek eddig kézzel 3615 .kh területet arattak le. Az aratatlan területeknek nagyobb része búza, és zab. A lo5 működő termelőszövetkezetből - a zab kivételével - 45 tsz fejezte be az aratást. Ebben az évben a tsz-ekben jelentős mértékben csökkent a kézi aratás. A fennmaradó aratatlan terület nagyobb részét kombájnnal, ül. aratógéppel fogják aratni a tsz-ek. Több termelőszövetkezetben a borsó aratása, ill. cséplése miatt húzódott el az aratás. Több termelőszövetkezetben mint pl. Halmajugra Béke, Füzesabony Petőfi, Atkár Petőfi stb. az ősszel kezdő tagok is jelentős segítséget adtak az aratási munkák végrehajtásához. Gondot okozott a létszámban, ill* a munkaerőben gyenge termelőszövetkezeteknél az aratás végrehajtása, s igy ezeken a helyeken társadalmi munkaerőt kellett igénybe venni. Pl. a vécsi Rákóczi, a porádi Vörös Október stb. tsz-ekben. 8 termelőszövetkezetben vált szükségessé a társadalmi munkaerő igénybevétele. Az eddigi felmérések ill. tapasztalatok alapján a szemfreszteség aratógépeknél 1-2 $-os, mig a kombajnál 2-3 #-os. Meglátásunk szerint amennyiben az időjárásban gyors változás nem áll elő, emelkedni fog a szemveszteség. Ennek kiküszöbölésére különös gondot kell fordítani a beázott gabona keresztek száritására. Továbbá minden kedvező időt ki leöli használni a még lábon álló gabona gyors aratására, ill. betakarítására. Az aratásban legjobban elvannck maradva a tárnaszentmiklósi, ós a sarudi gépállomások körzetében lévő tsz-ok, valamint a péter- . vásárai járás munkaerőben gyenge termelőszövetkezetei. Az egyéniek vonalán az aratatlan búzaterület kb. 4.5oo kh és zabterület kb. 3,5oo kh. / * r