MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.
14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 187. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. március 31. - Oldalszámok - 187. őe. 6. o.
- 7 nem használnak a falvak életének, a falvak lakosságmegtartó képességének, hangulatának. A továbbiakban az agrárértelmiség anyagi megbecsülésével foglalkozott. Már az előzőekben is szólt róla, hogy ez igen változó, differenciált, hiszen elsősorban a szövetkezetek anyagi helyzetétől függ. Ugyanakkor nem biztos, hogy a jobb helyzetben lévő gazdaság, szövetkezet megkíván olyan intenziv munkát, mint egy rosszabb helyzetben lévő termelőszövetkezet. Nem panaszkodik, hiszen igaz, hogy általában ma az agrárértelmiségnek az anyagi megbecsülése jobb mint az egyéb értelmiségi rétegeké. De azt is meg kell említeni, hogy milyen áron. Először is a rendkívüli munkakörülmények, munkaidőbeosztás, ünnepek, hétvége feláldozása szükséges ehhez. Hozzátette, hogy ugyanakkor az agrárértelmiségnek lehetősége van kiegészítő jövedelem szerzésére, de azért is keményen meg kell dolgozni, legtöbbször effektív fizikai munkával, amit a társadalom sok esetben nem kellően fogad el. Megemlítette, hogy sok esetben a mezőgazdasági vezetői munkakör megbecsülése nem áll arányban a felelősséggel, kockázatvállalással, az esetleges bukás veszélyével, ugyanakkor az eredmények teljesítése után az utólagos honorálás - itt a prémiumra gondol sajnos a vezetőellenes hangulat kialakulását segíti. Végezetül elmondta, hogy vallja: az értelmiség jövőtalakító szerepe növekedni fog, ezt az ebbe a körbe tartozók érzik és akarják, arra kell nagyon ügyelni, hogy ezt a tenniakarást különböző bürokratikus intézkedésekkel, idejétmúlt elvekkel ne fékezzük, hanem a jövő érdekében hagyjuk azt minél jobban kibontakozni. Sós Tamás elvtárs , a KISZ Heves Megyei Bizottság első titkára: Bevezetőjében megfogalmazta, hogy az előterjesztést Heves megyeinek tartja, amely az országos helyzetbe ágyazva vizsgálja a különböző kérdéseket, a fontos tendenciákat kritikusan elemzi, a mozgalmi munkában jól tudják hasznosítani. Az előterjesztés lényegi megállapításának tartja a 16. oldalon megfogalmazottakat, miszerint: hogy megyénkben megnőtt az értelmiséggel való foglalkozás, de nem alakult ki tudatos, előrelátó,
