MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.

14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 187. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. március 31. - Oldalszámok - 187. őe. 28. o.

- 31 A mai diplomások többsége a felszabadulás után szerezte meg végzettségét. Jelentős részük munkás-paraszt származású, és az egyik kongresszus, ha jól emlékszik, a X. azt is kimondta, hogy kialakult Magyarországon a szocialista értelmiség, amelynek alapvető érdeke megegyezik a munkásságéval, a parasztságéval. Tehát egy más értelmiséggel vagyunk kapcsolatban és így valóban nem érződik a társadalomban értelmiség-ellenesség. Az előterjesztések ezt nem is állítják, csak azt, hogy leértékelődött a tudás, csökkent az értelmiségi pálya vonzása, a pályán lévők presztízse. Volt idő, amikor sikk volt tanulni. Mindenki tanult, mindenki egyetemre, főiskolára akart beiratkozni, levelező tagozaton akarta tudását tovább gyarapítani. Úgy érzi, hogy mintha ez egy kicsit alább hagyott volna. Az egyetemeken, főiskolákon kialakult egy olyan szemlélet és ez ellen nagyon komolyan fel kell venni a harcot, hogy nem lényeges a tanulmányi eredmény, csak átmenjen a vizsgákon. A középiskolákban is találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a jó tanulók szégyenkeznek, strébernek nevezik őket társaik. Ez sajnos a tudás leértékelődését jelzi. Nem minden szülő ajánlja jó érzéssel gyermekének az értelmiségi pályát. Keresőbb szakmát jelölnek meg számukra. Vagy a kiválasztásnál nem mindig azok kerülnek az értelmiségi posztra, az egyetemekre, a főiskolákra, akik képességük alapján legjobban megfelelnének. Megjegyezte, van egy olyanfajta szemlélet is, hogy mindegy, hogy hová megy, csak diplomája legyen. Ebben Szűcs elvtárs is meg tudja erősíteni. Nem akar több példát hozni, ezzel csupán azt akarta és akarja érzékeltetni, hogy a presztízs kérdését nem elsősorban anyagi oldalról fogja fel. Fontos az anyagi megbecsülés is, az, hogy legyen az értelmiség úgy megfizetve, hogy hivatását magas fokon láthassa el, hogy legyen ideje és ereje az állandó önképzésre. De van más eleme is. A vitában elhangzott, hogy a képességeket hagyjuk-e kibontakozni. Elhangzott olyan is, hogy a társadalmiközéleti aktivitását engedjük-e az értelmiségnek. Véleménye szerint ez mind hozzátartozik az értelmiség presztízsének az emeléséhez. És még egy dolog, amit kihangsúlyoz: Imink