MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.

14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 187. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. március 31. - Oldalszámok - 187. őe. 10. o.

- 11 ­Abban persze sokaknak igaza lehet, hogy egy-egy értelmiségi ré­tegnél vannak időpontok, amikor érezni kell, hogy melyiknek a helyzetén kell változtatni, de hogy melyik a fontosabb, melyik van nagyobb létszámban, melyik a jelentősebb, úgy érzi erről nem szabad beszélni. Aki nem ebben a szakmában dolgozik, annál felmerülhet a kérdés, hogy vajon van-e oka az értelmiségnek ma Magyarországon panasz­ra. Kétségtelenül van, még akkor is, ha az értelmiség nem te­kinthető egységes társadalmi rétegnek és egyes csoportjai kö­zött mind az anyagi, mind az erkölcsi elismerés, mind pedig az élet- és munkakörülmények tekintetében rendkívül nagyok az elté­rések. Mindehhez hozzájárul egy olyan körülmény, amiről az értel­miség nem tehet, de mégis erősen érinti a megitélés. Az egész értelmiségre érvényes - mind a jelentés, mind a szóbeli kiegé­szítés szól erről - az a tendencia, hogy a felsőfokú végzettsé­gűek száma az utóbbi évtizedekben nagyon gyorsan növekedett Magyarországon, ami önmagában nagyon kedvező jelenség, és azt hiszi, ennek ellenére ott tartunk, hogy kevés Magyarországon az értelmiségi. Ez a gyors megnövekedés együtt jár a diplomák leér­tékelődésével . Meg kell mondani, hogy az értelmiségi foglalkozás is tömegfog­lalkozássá vált, mert erre van szükség. Miben látja az anyag he­lyes tételei mellett a fő gondot, kicsit más megvilágításban. Sokszor elmondották már az anyagi gondokat. Kétségtelen, hogy az értelmiségieket leginkább az zavarja, hogy anyagi helyzetük, jövedelmük más társadalmi osztályokhoz és rétegekhez képest rom­lik. Ez sajnos nem hazai sajátosság, hanem nemzetközi jelenség. Más országokhoz hasonlóan nálunk is csökkentek a képzettség sze­rinti jövedelemkülönbségek. A nagyobb baj azonban ott van, hogy a nivellálódás mértéke hazánkban számos más szocialista or­szágokénál lényegesen nagyobb. Az értelmiség ebben a különbség­ben, ebben az alulfizetettségben nemcsak havi fizetési problémát, nemcsak megélhetési kérdést lát, hanem megbecsülésének megkérdője­lezését. A sokat emlegetett anyagiak hiánya az értelmiség jelen­tős hányadánál érdemi munkájukat is akadályozza. Érdekes módon ez okozza talán a nagyobb elkeseredést, vagy úgy is fogalmazhat­na: a kilátástalanságot nálunk. Tapasztalat szerint legtöbben

Next

/
Oldalképek
Tartalom