MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1987. március 5. - 1987. december 11.

13. doboz 1987. 03. 05. – 1987. 12. 11. - 181. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1987. május 7. - Oldalszámok - 181. őe. 55. o.

- 55 ­előnyöket. Azt gondolom ezt részletezni nem kell, nagyon sajnál­juk ami ott van, nem akarom vigaszként mondani, valaki egyszer azt mondta, hogy ott román se szívesen lenne. Abban az országban valami más probléma van. De azt mi megoldani nem tudjuk. Nem is akarjuk. Ilyen értelemben mi nem akarunk beleszólni a román bel­ügyekbe, mert hiszen amikor mi szóvá teszünk dolgokat, mindig azzal vádolnak, hogy beleszólunk a belügyekbe. Azt mondjuk, hogy minden pártnak a saját belügye, de nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi összefüggéseket. Jelen esetben azt pl., hogy a szom­szédos szocialista Magyarország lakosságával egy nyelvet beszélő, egy kultúrát valló, nem tudom mióta ott élő két millió emberről van szó. De azt kéri, hogy tartsuk magunkat ahhoz és a Politikai Bizottság úgy ítélte meg, hogy nekünk nem szabad ezt mindennapi politikai munkában vita tárgyává tenni. Tessék elhinni, lehetne nemzeti egységet csinálni 10 perc alatt ebben az ügyben, olyat, amilyen még nem volt. De itt könnyű,ott nem könnyű. Mert az os­tor az ő hátukon csattan és ha nem mondják azt a szöveget, amit a kezükbe adnak a nemzetiségi tanácsülésen, akkor jönnek a retor­ziók. Tehát nekünk nem szabad élezni a dolgokat, nincs is rá szükség, nincs is szándékunkban, de az elvi álláspontunkat megvé­deni és képviselni az szándékunkban áll. Nagyon dühösek ránk azért, mert csatlakoztunk egy kanadai és jugoszláv kezdeményezés­hez Bécsben ezen az utókonferencián, amelyik a nemzetiségi jog­egyenlőség kérdésében nyújtott be előterjesztést, határozati ja­vaslatot, ahol a mi elveinkkel teljesen megegyező dolgok vannak. Mert mi úgy gondoljuk, nekünk úgy kell bánni a Magyarországon lé­vő, ugyan kisebb létszámú román nemzetiséggel, szlovák nemzeti­séggel, német nemzetiséggel és ha nem úgy bánnánk, mint abban a nyilatkozatban is kifejezésre juttattuk, akkor lehet, hogy Magyar­országon sem lenne német nemzetiségű. Pedig nem tudok kettőt sem, aki kérte volna a kivándorlását. Ez azért mutat valamit a nemzeti­ségi politikában, nem? Tehát azt képviseltük ott is, amit egyál­talán a kongresszus megerősített és mindenfajta párt-állásfogla­lás, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozott. Sajnálatos dolog, hogy így van, a legtöbbet azzal tudjuk tenni, hogy ha mi magunk akarjuk dolgainkat rendbe tartani, a nemzetiségnek is azzal T Heves megyeit l Levéltár 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom