MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.
12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 179. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. november 24. - Oldalszámok - 179. őe. 12. o.
- 12 Szükség lenne olyan műhelymunka megteremtésére, amely a pártmunka módszereit - munkastílusát fejlesztené részben tapasztalatcserével, részben közös gondolkodással. A politikai vezetők ilyen értelmű együttműködése a vezetés hatékonyságát növeohetné. A munkát felvállalhatná az Oktatási Igazgatóság, ahol a legtöbb ilyen ismeret, vagy annak hiánya lecsapódik. Szükségét látná ésszerűbb munkaszervezésnek a pártszervezetekben és az apparátusokban, ami az elmélyültebb, elemző munkát javítaná, de csökkentené a bürokráciát. Sokszor nincs idő a gyakorlati tapasztalatok mélyebb megismerésére, a hibák azonnali korrekciójára, és ami ennél is nagyobb baj, az alapszervezetek munkájának segitésére, bátorítására, vagy véleményének kikérésére. Fontosnak tartja a párt szintenkénti kapcsolatrendszerének betartását mind a munka kiadásában, mind számonkérésében. Még figyelmetlenségből se teremtsünk olyan helyzetet, amely a pártszervezet fontosságát, tekintélyét bárki előtt indokolatlanul megkérdőjelezhetné. A KB határozat során kialakuló önvizsgálat - ha őszintén szembe merünk nézni a hibákkal, sokat segíthet, de csak akkor, ha a tennivalókra koncentrálunk és azokat következményeivel együtt felvállaljuk. Dr.Horváth Lajos elvtárs, az qpci Qualitál Vállalat igazgatója: Egy évvel ezelőtt kapták kézhez azt az alapító határozatot, amelynek érteimben - visszamenőleg- 1985. július 1-től a Qualitál Könnyűfémöntőde önálló vállalatként működik. Az önállósodási folyamat tavaly év elején kezdődött és az idén január végén a Vállalati Tanács megalakulásával ért véget. Az egész eljárás, de különösen a II. félévi vagyonmegosztási tárgyalások rendkivül nagy energiát és időt igényeltek. Ilyen körülmények között kellett kidolgozniuk a VII. ötéves tervet. Meghatározták azokat a fő irányokat, piaci, termelési, fejlesztési lehetőségeiket, amelyek a vállalat számára hosszabb távon biztosithatnak fejlődési lehetőséget és reálisan beilleszthetők a népgazdasági tervbe. A terv többb alternatívát tartalmaz, melynek elsősorban a fejlesztések megvalósításának ütemében térnek el egymástól, hiszen a tervezés időszakában tisztázatlan volt a vállalat induló vagyona és eléggé bizonytalannak látszottak az 1986-os első önálló gazdasági év lehetőségei . Az 1986-os évet már pontosan meg kellett tervezni. Hosszú vita után egy viszonylag feszitett tervet fogadtak el, ebben a tervben minden gazdasági mutató a bázishoz képest előrelépést jelent. Örömmel jelentette a Pártbizottságnak, hogy vállalatuk az 1986-os tervét minden mutató tekintetében tulteljesiti, pl. termelési tervüket 114 %-ra, tőkés export tervüket 130 %-ra teljesítik. Ezt a túlteljesítést alapvetően két fontos tényezőre lehet visszavezetni. Az egyik politikai jellegű döntés következménye. Még tavaly év elején olyan határozatot hoztak, hogy az önállósodás folyamatáról a kollektívát mindig csak akkor tájékoztatták, amikor abban már tényleges előrelépések történtek. Elhatározták, hogy a szétválással kapcsolatos vitákról, problémákról nem adnak tájékoztatást. Ezzel sikerült elérniük azt, hogy a kollektiva az 1985-ös feladatok végrehajtására tudott koncentrálni és az önállóvá válásukkor a hangulat kedvező volt mindenki bizonyítani akart, hogy önállóan is talpon tudnak maradni. A másik fontos tényező a termelési feltételek külső tényezőinek biztosítása volt. Ez természetesen egy vezetői feladat. Amikor az 1986 évi tervet jóváhagytuk, akkor ezek a külső feltételek feszitett tervhez hiányoztak. .^^^
