MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 171. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. szeptember 19. - Oldalszámok - 171. őe. 3. o.

- 3 További gondot lát a falun élő szövetkezeti parasztság művelődésének fokozásában. Kicsit az anyaggal ellentétben mondaná, hogy még a felszereltség, a könyvtárvezetőt is hiányolja, mert enélkül nem megy ott az élet. Kiss elvtárs szóbeli kiegészítéséhez kapcsolódva a közművelődés káderdolgait emiitette. Gyengén vagyunk ezzel, üres helyek vannak, nagy a fluktuáció, egyenlőre különösebb javulást nem érzékel. Nem tudott utánajárni, de a körülbelüli 180 felsőfokú végzettségű főhivatású közművelődési szakember sem a kis vidéki helyeken van, ahol igazán kellene. Ha ezt nem tudjuk áttörni, ne várjunk nagy előrelépést. Kiss elvtárs szólt a főiskoláról is. A 26 fajta kétszakos párositás közöt nappali tagozaton kétfajta - ének-népmüvelés és történelem-népmüvelés - képzés folyik. Emlékeztetett arra, hogy ezt a képzési struktúrát is sok veszély fenyegette, korábban voltak, akik azt mondták, hogy szüntessül meg, mert "nem sokat ér". A főiskola, a megyei pártbizottság segítségével megmentette ezt a képzést. Jól működő csoport van, jelenleg 100 nappalis népművelő tanul, de változatlanul gond van tudásban, rangban és másban. A számok maguktól beszélnek. A mostani felvételin ének-népmüvelés| szakon 12 keretszám volt. Jelentkezett 10 fő 6 megyéből. A történelem-népmüvelés kedveltebb, 18 volt a keret. 70 jelentkező volt, ebből 16 érte el azt a szintet, hogy egyáltalán tárgyalhattunk vele, ill. róla. Egyetemről és máshonnan összeszedett, illetve belső átcsoportosításból tudtuk a szakot inditani. Még nehezebb a helyzet a dolgozóknál, a levelező tagozaton van magyar-népművelő szak. 48 jelentkezőből 8 felelt meg, ilyenkor nehéz a helyzet, mit is tehetünk. Kiss elvtárs azt is emiitette, hogy létrehoztuk a kihelyezett tagozatot Salgótarjánban. Nógrád megye kérte a miniszter elvtárstól és mi készek voltunk erre.40-es keretszám volt, 22 ember felelt meg ott is. Nem akart a számokkal untatni, de igy jobban tükröződik: nem tudunk képezni, ha nincs megfelelő alapanyag. A gondot a tudatosításban látja. Lehet, hogy többen nem értenek egyet vele, a többi szakmához képest nincs meg a népművelő szakma, tudomány tekintélye. Nem tudja sokat jelent-e az, hogy valaki főhivatású népművelő. Ha valaki főhivatású orvos, vegyész, mérnök vagy fizika szakos tanár, ugy tűnik, hogy többet jelent. Valahogy a rangját is meg kell adni ennek, elhelyezkedés, fizetés stb., de társadalmi kérdés is van benne. Az elhelyezkedéssel összefüggésben Kiss elvtársat emlékeztette, volt idő, amikor a végzett hallgatók nem tudtak elhelyezkedni népmüelés szakon. Most más a helyzet. A népmüvelés nehezebb, mint pl. kémiát tanitani, a felszereltség gyengébb, előfordul, hogy a végzett hallgató a népmüvelés szak helyett a másik szakra helyezkedik el. Meg kell tehát teremteni a tekintélyét, a körülményeket, az anyagi lehetőségeket ahhoz, hogy vonzó legyen ez a pálya, de az egész pedagóguspálya nem vonzó ma. A főiskola segítőkészsége nem kérdéses. Hogyne segitene a megyének, amikoi a megye már annyit segitett a főiskolának. Hogy a tanárképző él, dolgozik, ennek a megyének is köszönhető. Ha frontális áttörést nem tudunk elérni a népmüvelés terén, akkor az egyhelybentopogás marad. Többet kell tenni mindannyiunknak, a népmüvelés összetett kérdés, nem csupán egy szakma elsajátítása és megtanitása az iskolában. l Heves megyei I | Levéltár |