MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 7. o.

- 7 ­nak, egzisztenciát, sokszor türelmetlenek, az idősek szemében meg­gondolatlanok, de látnunk kell, hogy a jövő az ő kezükben van és nem mindegy, hogyan értünk szót. Többségük szocialista célt tüz maga elé, érvényesülését, boldogulását a fejlett szocialista társadalomban látja biztosítottnak. Világné­zetüket, erkölcsüket mind teljesebben a marxista-leninista ismeretek gyakorlati alkalmazása határozza meg. Fontosnak tartják, ami a tár­sadalom, a közösség, az egyének előrehaladását szolgálja. Észrevé­telezik, elitélik azokat a magatartásformákat, amelyek az emberi megitélés, az emberi tevékenység objektiv megitélését akadályozzák. Tiltakoznak a nem munkával szerzett jövedelem, a gyors meggazdagodás, az előnyök hajszolása, biztositása ellen. Rámutatnak, hogy a társa­dalompolitikai intézkedések egyes rétegeket előnyösen, másokat hátrányo san érintenek. A fiatal szakemberek, vezetők, irányitók munkájával az üzem, szövetkezet, intézmény-vezetők a legtöbb esetben elégedettek, az aktivitás, a munkavégzési morál általában az idősebb dolgozókével azonos, több helyen magasabb szinvonalu. Az uj iránti érdeklődés, fogékonyság, alkalmazkodó képesség jobb, mint az időseké. A vezetővéválás gyakorlata jelentős eltérést mutat munkahelyenként. Általában a műszaki pályán, termelő üzemeknél az előrelépés gyorsabb, államigazgatási, intézményi területen lassabban lehet a "ranglétrán" haladni. Ezeken a területeken a vezetővé válás sokszor a vezető be­tegsége, nyugdíjazása alkalmával lehetséges csak. Ma már céltudatosabb és pontosabb a káderutánpótlásként számitásba vett fiatalok beiskolázása. A szakmai képzés, továbbképzés együtt halad a politikai képzéssel. Ezeken a területeken a munkahelyi után­pótlás érdekében jó együttműködés alakult ki az általános iskola, közép- és felsőfokú oktatási intézménnyel. A vállalat, az üzem stabi­litása, gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja a fiatalok beillesz­kedését, vezetővé válását. A fiatalok-at a vezetői feladatok vállalásá­ban az is ösztönzi, hogy azonos beosztású dolgozók bérét a teljesít­mény határozza meg és nem a kor. Sokkal nehezebb helyzetben vannak azon vállalatok, ahol nagy munkaerő­hiány, elvándorlás tapasztalható. Szűkebb környezetéből a MÁV példáját emiitette. Elmondta, hogy budapesti munkahelyek, környező termelőszövetkezetek, társulások jelentős elszivó hatással vannak. Mint negativumot azt is elmondta, hogy a fiatal szakmunkások 2-3000 Ft-tal is többet keresnek, mintha vezetővé neveznék ki őket. A veze­tőknek nincs meg a lehetőségük a plusz munkára, plusz jövedelemre. A vállalatok egy része jelentősen támogatja a fiatalok, köztük a fiatal vezetők, pályakezdőket, a családalapitókat. Városi szinten a meglévő gondok ellenére jóirányu fejlődés tapasztalható. Az elmúlt években több vezető posztra került jólfelkészült, fiatal. Megtalálhatók intézményekben, szövetkezetekben, termelő üzemekben. Pozitiv irányban haladt a fiatal nők vezetővé válása az utóbbi idő­ben. Ennek ellenére nem népszerű ma vezetőnek lenni. A mindannapok munkavégzésében előfordulnak rossz példák, amelyek visszatartanak. A fiatalok szemében a népszerűtlenség okai között szerepel a meg­növekedett felelősség, az anyagi-erkölcsi elismerés hiánya. De az elődök között is előfordul rossz példa. A fiatalok, de a középkorúak körében is kell a jópélda, a húzóerő. A fiatalok, de a középkorúak is látják az előforduló fogyatékosságo­kat. Előfordul vezető, aki nem teljes komolysággal viszonyul a I Heves megyei I I Levéitáir I

Next

/
Oldalképek
Tartalom