MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.

10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 162. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. október 26. - Oldalszámok - 162. őe. 123. o.

- 2 I. Az ipar fejlődésének történeti áttekintése Megyénkben az ipart a felszabadulás előtt mindössze néhány élelmiszeripari, épitőanyagipari és bányaüzem képviselte. A lakosságnak mindössze 6-7 %-& dolgozott az iparban. A szocialista iparositás kezdetén megyénkben is jelentős ipari beruházások valósultak meg. A fejlesztésben döntő szerepet kapott a nehézipar /pl. az 5o-es évek elején a nehézipar részesedése az összes beruházásból csaknem elérte a 60 #-ot/. Ebben az időszakban a bányászat fejlesztése mellett üzembe helyezték a Mátravidéki Hőerőművet, illetve kezdett kialakulni a korábban csaknem teljesen hiányzó gépipar /Egri Finomszerelvénygyár, Mátravidéki Fémmüvek, MÁV Kitérőgyár, stb/. A kedvező kutatási eredmények alapján az 5o-es évek végén megkezdődött a kőolaj és földgáztermelés. A 60-as évek elején az iparban foglalkoztatottak száma már meghaladta a 32 ezer főt. Az ipari termelés értéke a felszabadulás előttinek többszörösére növekedett. A II. és III. ötéves terv további sikereket hozott a megye iparositásában, a tervidőszak végére a foglalkoztatottságot tekintve az ipar vált a gazdaság vezető ágazatává. Az évtized közepén olyan országos jelentőségű nagyberuházások kezdődtek, mint pl. a Thorez külfejtés, a Gagarin Hőerőmű és a Tisza II. vizlépcső. A két tervidőszakban 13 milliárd Ft-ot forditottak ipari beruházásokra, mely az összes beruházások több mint felét jelentette. Az 196o-as években kedvező folyamatok kezdődtek meg a gyártmánykorszerüsités, illetve az uj gyártmányok bevezetése terén is /félvezetők, vákuumtechnikai eszközök, fémcsomagoló eszközök, stb/. A 7o-es évek közepén ujabb kiemelt fejlesztések megvalósítása kezdődött /pl. a Bélapátfalvi Cementgyár, Testvériség Gázvezeték Heves megyei szakasza és a recski érc feltárása/. 198o-ig lo év alatt közel 16 milliárd Ft-os állami nagyberuházás mellett a gazdálkodó egységek jelentős összegeket forditottak export árualapnövelő beUvétfér j