MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.

10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 161. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. július 15. - Oldalszámok - 161. őe. 69. o.

- 51 A szervezeti mobilitás feltétele az állam ás szövetkezeti szervezetek, a különböző népgazdasági ágakban ipari tevékenységet folytatok, a különböző méretű gazdálkodó szervezetek szorosabb együttműködése, közöttük a rugalmasabb tőkemozgás,és a munkamegosztás fejlődése is. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a különböző szektoru és méretű szervezetek hatékonyságuk és ne a gazdasági szabályozás különbözősége miatt differenciálódjanak. A Központi Bizottság jelentőségének megfelelően foglalkozott azzal, hogy a mintegy másfél millió ipari dolgozó négyötöde fizikai munkás. Ezek fele szakmunkás, 40 %-a betanított és 10 %-& segédmunkás. Bár a munkakörülmények sokat javultak, de még mindig jelentős a kézi munka aránya. A szakmunkások a munkásosztály derékhadát képezik nemcsak társadalmi, politikai, hanem szakmai értelemben is. Keresetük átlagosan a másfélszerese a segédmunkásokénak és 20 iy-kal több a betanított munkásokénál. A különbség egyro szűkül, s ma már - még az úgynevezett elit szakmákban - sem ösztönzi a fiatalokat elég nagy számban arra, hogy szakmunkások legyenek. A munkások egytizede három műszakban dolgozik. Az ipari nem fizikai dolgozók száma 300 ezer: ennek közel fele műszaki értelmiségi, s kb. negyede gazdasági - nem adminisztratív jellegű - munkakörben dolgozik. Az ipari értelmiségnek kimagasló szerepe van azokban az eredményekben, amit az ipar elért. Ennél is többre lennének képsek, de a körülmények nem eléggé kedveznek a képességek kibontakozásának. Mintha még mindig nem kapna elég ösztönzést a tehetség. Pedig az iparban soha nem volt annyira I Heves megyei í { Levéltár j