MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.

10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 152. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. április 1. - Oldalszámok - 152. őe. 14. o.

- 14 Elmondhatjuk, hogy a vezetőképzés ma már az általános iskolánál kezdődik. Az oktatás mellett itt kell megtörténnie a közéletiségre nevelésnek. Folytatódik ez a középiskolában, az egyetemen. Ha ezeket munka mellett kell pótolni, ez behozhatatlan hátrányt jelent. Kulcskérdés a pályakezdés, folytatás következetes figyelemmel kisérése. Hangsúlyozta a mindennapi segitség megadását. A nőpolitikái határozat évtizedekre programot ad a pártszervezetek, állami, gazdasági szervek számára. Meggyőződése, hogy a problémák ellenére jó utón járunk, eredményesen fogjuk teljesiteni az előttünk álló feladatokat. Túri Margit elvtársnő, a TESZÖV nőbizottságának elnöke a tsz-ekben dolgozó asszonyok nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Részleteiben nem kivánta elemezni, hogy milyen óriási változást jelentett a mezőgazdaságban dolgozóknak a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása, a gépesités fokozódása, a technikai fejlődés, az életés munkakörülményekben bekövetkezett változás, és mindez milyen hatással volt az ott dolgozókra. Elmondta, hogy az 54 mezőgazdasági tsz-ben 8200 fő, a dolgozók 39 %-a nő. Létszámuk az elmúlt tervciklusban jelentősen csökkent a nyugdijkorhatár megváltozása miatt, elsősorban a fizikai állományban, ami kedvezőtlenül hat a kézi munka igényes kultúrák termesztésére. A tsz-ek között meglévő differenciáltság egy része anyagi okokra, más része természeti tényezőkre vezethető vissza, igy a gazdálkodás szinvonala, eredményessége döntően befolyásolja az ott dolgozók élet- és munkakörülményeit. A tsz-ekben munkaviszonyt létesitett nők a munkavállalással együtt a közéletbe is fokozottabb mértékben kapcsolódtak be, elsősorban a testületekben és a tömegszervezetek alsóbb és középszintű funkcióiba. A szövetkezetekben az arra alkalmas nők gazdaságvezetői funkcióba állitása a szükségesnél és a lehetségesnél is vontatottabban halad, mérsékelt eredményekről számolhatunk be. Megyénkben jelentős lemaradás van a női gazdaságvezetők vonatkozásában. Női elnök, elnökhelyettes, főmezőgazdász nincs a tsz-ekben. Egy női szakember főállattenyésztői munkakört tölt be több éve /Gyöngyöshalász tsz-ben/. A női főkönyvelők száma emelkedett, jelenleg 38,8 %-uk nő, azonban csak egy kisebb részük van magasabb vezetői kategóriába sorolva /mivel 14 %-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel/, ez pedig hatással van a kereseti lehetőségekre is. Megyénkben kb. 70 fő a felsőfokú végzettségű agrárszakember nők száma. Ezek többsége nem a termelésben, inkább közgazdasági, üzemgazdasági munkakörben vállal munkát. A termelésirányítók /középszintű és munkahelyi vezetők/ mindössze 5,5 %-a nő. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők vezetővé válását több tényező is hátráltatja: még mindig találkozunk a nők vezetői képességeit lebecsülő szemlélettel, amely visszavezethető a tervszerű kádermunka hiányára, mivel 1 levénáf j