MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1980. február 8. - 1981. december 16.

9. doboz 1980. 02. 08. – 1981. 12. 16. - 139. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1980. február 8. - Oldalszámok - 139. őe. 19. o.

- 12 - ^ «... Az ipari tizeinek termelése alapvetően igazodik a piaci igényekhez. Megyénk iparának sajátossága, hogy termékeinek zöme belső felhasználásra kerül. Ennek ellenére a külkereskedelmi értékesítés részaránya az összes eladáson belül az 1975. évi 11 %-ról ik $-ra nőtt. A külkereskedelmi értékesítésen belül a tőkés export növekedése a tervidőszak első három évében - elsősorban a gépipari vállalatoknál - dinamikus volt. Az utóbbi évben a piaci feltételek változása következtében megtorpanás mutatkozik. Jellemző, hogy néhány tőkés exportfejlesztő beruházásból előállított termék értékesítése a vértnél nehezebb, egyeseké gazdaság- —~talán. A XI. kongresszus határozatait követően a termelő egységekben előtérbe került a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. A helyes célkitűzések azonban az éves eredményekben csak részben realizálódtak. A gazdasági egységek nagy része a termelési költségek emelkedését nem tudta ellensúlyozni a termelékenység növelésével, illetve a minőség javitéséval. A hatékonyság állandó javitása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése még nem vált általános vezetői törekvéssé, a takarékos gazdálkodásban rejlő lehetőségek - beleértve az importanyag- és az energiagazdálkodást is - ma még nincsenek kellően kihasználva. A növekvő beruházások mellett az eszközhatékonyság nem javult kielégítő mértékben. A termelési szerkezet korszerűsítése folyamatban van. Néhány gazdaságtalan, vagy párhuzamos tevékenység csökkentésre, vagy megszüntetésre került. Tartalék üzemeltetésre álltak ét a Mátravidéki Ilőerőmünél, átszervezésre került a Heves megyei Tanácsi Szolgáltató Vállalat, megszűnt a Pest megyei Műanyagipari Vállalat füzesabonyi telepe, valamint az Egri Bútoripari Szövetkezet, a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói mér az uj, korszerű üzemben termelnek. Jelentős mértékű centralizáció ment végbe az ipari • és építőipari szövetkezeteknél. ' • • % A szervezeti korszerűsítések során mintegy 2,ooo fő munkaerő került átcsoportosításra, többségében hatékonyabb munkaterületre. A kezdeti eredmények ellenére a termékszerkezet korszerüsitéséHeves megyei levéltár