MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 128. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. március 30. - Oldalszámok - 128. őe. 7. o.

- 7 ­Volt idő, amikor megengedhető volt, hogy az agronómiai szemlé­letet a mennyiség határozza meg. Ma ennek bővülnie kell minő­ségi és közgazdasági szemlélettel. Kétségtelen, elmúlt az az idő, amikor a mennyiség elég volt a boldoguláshoz. Megfelelő erőfeszítéseket kell tenni annak ér­dekében, hogy a két kiemelkedő történelmi borvidékünk - az egri és a mátraaljai - a hagyományoknak megfelelő, a piaci ke­reslethez igazodó minőségi termelést folytasson. Ez nem azért fontos, hogy büszkébbek lehessünk, hanem elsősorban azért, mert szőlő- és bortermelésünk jelentős szerepet játszik a külkeres­kedelemben, ahol a legjobbakkal kell lépést tartani, ha verseny­ben kivánunk maradni. Vitathatatlan, egyre jobban az eladni kivánt termék minősége kerül előtérbe. Ez pedig nemcsak a termelésben, hanem a beta­karításnál, a feldolgozásnál, a palackozásnál uj, korszerűbb technológiákat igényel. Közismert, hogy a betakaritási, táro­lási hibák milyen csökkentő hatással vannak a minőség alakulá­sára. A legjobb minőségű szőlő is értéktelenné válik a gondat­lan szedés, szállitás, az elégtelen feldolgozó kapacitás, a technológiai fegyelem be nem tartása miatt. A termelés nagyságához igazodó műszaki, szervezeti, szellemi felkészülés nélkül a termelés fejlesztésében érdekelt összes szervek jól összehangolt munkája, nagy teljesítménye nélkül ma már lehetetlenség a siker. Megyénk szőlőtermelésében, borgazdálkodásában történt nagy­arányú fejlődés jól lemérhető a Borgazdasági Kombinát munkáján, ahol a fejlődés tényleges üteme az előirányzottakat is meghalad­ja és ahol jól jelentkezik és mutatkozik a termelőszövetkezetek­kel valóé együttműködés igénye, eredménye. A IV. ötéves terv induló éveiben a loo.ooo mázsás szőlőfeldol­gozás jelentős teljesítménynek számitott. 1977. szüretében már félmillió mázsa szőlő feldolgozásával kellett számolni. A 8o-as évek derekére ez a szám eléri az 1 millió mázsát. Hasonlóak az arányok a minőségi borpalackozásnál, az exportra termelésnél. Elengedhetetlen tehát, hogy a felvásárlás anyagi, műszaki meg­alapozásában, a feldolgozás, a tárolótér bővitésében ütemeseb­ben haladjunk előre. A jó az lenne, ha az "adj uram isten, de rögtön" elv érvényesülhetne. Tudjuk, ez esetben is a realitások talaján kell maradnunk. Azt azonban nehezen lehet elfogadni, hogy túlságosan hosszú idő telik el a tennivaló felismerésétől a megoldás napirendre tű­zéséig. Ugy érezzük,' gyakran elakadztja a munkát a tempóérzék hiánya, ami a mezőgazdaság és élelmiszeripar irányításában meg­lévő áttételesség és párhuzamosság kapcsán is jelentkezik. Hasznos szem előtt tartani, hogy a mezőgazdaságnak és az élel­miszeripar termelésének hatalmas tartaléka rejlik az időérzék­ben, a tempóérzék fejlesztésében. Korszerű termelés, korszerű élet csak korszerű ritmusban lehetséges. í Heves megyei I [ Le v4j?áf I

Next

/
Oldalképek
Tartalom