MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 128. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. március 30. - Oldalszámok - 128. őe. 53. o.

ü • - 6 - A termelés és a hatékonyság növekedésében jelentős szerepe van az iparszerü termelési rendszereknek. A nagyüzemek a szántóterület 2o #-án folytatnak iparszerü termelést, a kukorica és a cukorrépa vetésterület közel kétharmadán. Az állattenyésztésben e lehetőségek nincsenek kihasználva. A nagyüzemek szarvasmarha-állományuk 13 %-át, sertésállományuk 7° %-á.t szakosított telepeken tartják. Ezek kihasz- .... náltsága, gazdaságos üzemeltetése nem kielégítő, ennek következtében a jövedelmezőség is alacsony. - A földterület hasznosításában az elmúlt két évben jelentős a változás. Intézkedések hatására a parlagterület kh %-kal csökkent, megindult a mezőgazdasági üzemek közötti földcsere, s közel 2oo ha föld kiadása van folyamatban tartós használatra /50 év időtartamra/. - A közgazdasági szabályozó rendszer esetenként hátrányosan érintette a termelés fejlődését, melyben szerepet játszott egyes elemeinek gyakori változtatása pl. szőlő, zöldség, szarvasmarha. 2. Az élelmiszeripari termelés fejlődésének főbb jellemzői: a/ A megye élelmiszeripara legnagyobb hagyományú, dinamikusan fejlődő ágazat. Az élelmiszeripari üzemek egyrészt a nyersanyagbázis - zöldségkonzerv, bor, cukor, dohány -, másrészt a fogyasztói igények alapján jöttek létre /hus, kenyér,tej/. Az elmúlt tervidőszakban az átlagosnál gyorsabban fejlődött a szőlőfeldolgozás. A cukor-, a hus-, a konzervipari kapacitás és a gabonatárolás fejlődése nem volt összhangban a mezőgazdasági termelés növekedésével. b/ Az üzemek zömének jövedelmezősége alacsony. Az árbevétellel arányos nyereség alig haladja meg az évi 2 #-ot. Az egy főre jutó termelés évenként 5,1 #-kal nőtt. A termelésnövekedés túlnyomó többsége a termelékenység emelkedéséből adódott. I Heves megyei! [_J

|

eyé]íár_J