MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 133. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. december 19. - Oldalszámok - 133. őe. 91. o.

- 8 A fentről kapott információ alapján mezőgazdaságunk - .benne a szövetkezeti szektor is - 1978-ban viszonylag jó évet zár-. Megyénkben Megyénkben is határozót ^törekvés mutatkozott a legfontosabb ágazatok céljainak realizálására. Közös gazdaságaink termelésnövekedése szerényebb mértékű, mint az országos, összességében nem éri el az előirányzatot. Az üzemi termelési érték 4 - 4,5 %-kal emelkedik. A növénytermelési ágazat a kedvezőtlen időjárás ellenére is ütemesen, az állattenyésztési ágazat mérsékelten fejlődött. A búza termelésében - az V. ötéves terv végére célul kitűzött 40 q/ha átlagtermés elérése jól mutatja lehetőségeinket, a technológiai fegyelem erősödésót, a szervezettség javulását, mindenek előtt azt, hogy a megye mezőgazdasága többre képes, vannak számottevő tartalékaink. Sajnos megyénk mezőgazdaságára kifejezetten jellemző ágazatokban szőlő, gyümölcs, zöldség - döntően a mostoha időjárás és az elmúlt évi jégverések utóhatásaként is jelentős termés- és jövedelemkiesés következett be*. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkre is érvényes, hogy a gazdasági hatékonyság, minőség nem javult, a gyakorlatban keveset tettünk és nem vált az össztevékenység rendező elvévé. A gazdasági hatékonyság alacsony szintjét mutatja, hogy a termelési költségek növekedése lényegesen meghaladja az üzemi termelési érték emelkedését. A termelési ráforditások az elmúlt évhez viszonyitva közel 12-13 százalékkal növekedtek /ugyanakkor az üzemi termelési érték/ ez két és fél - háromszorosa az üzemi termelési érték emelkedésének. Ez az ellentmondás egyértelműen mutatja, hogy nem csupán ipari áremelkedés hatásáról van szó, hanem a hatékonyság nem kielégitő voltáról, az aránytalanul magas költségráfordításokról. Ebben, az évben az energia és anyagfelhasználás ugrásszerűen növelte a termelési költségeket. Pl. kukoricánál a száritás a normálistól + 10 Ft-tal több, igy mintegy 40 Ft-os ráforditást jelent métermázsánként. Az állattenyésztési ágazatban különösen a szarvasmarha területén - a fajlagos hozamok változatlanul alacsonyak, sok az abrak és változatlanul kevés a tömegtakarmány, melléktermék felhasználás . Megyénkben is jelentős import, főleg fehérje takarmány behozatalra került sor, igy mi is hozzájárultunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének romlásához. Van lemaradás az export tervek teljesítésében és minőségi vetületben sem elégséges a fejlődés. Az is igaz, hogy a termelési költségek indokolatlan emelkedése a nyereség, a jövedelem pozició rovására történhet. Ez évben a nyereség több mint 15 %-kal csökken az 1977-es évhez képest. Közös gazdaságaink jövedelem poziciója mintegy 80-90 millió Ft-tal romlik. A termelőszövetkezetek csaknem 60 %-ánál nem képződik fejlesztési alap, számottevően csökken a tartalékolás lehetősége és közel kétszeresére nőt az elmúlt évi veszteséges, alaphiányos termelőszövetkezetek száma és összege is. Hevjes megyei Levéltár