MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 128. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. március 30. - Oldalszámok - 128. őe. 4. o.

- 4 A KB határozat IV. fejezet 2. pontja utal arra,, hogy:"az árrendszer továbbfejlesztése során el kell érni, hogy az árak és az árarányok ösztönözzenek jobban a termelési célok elérésére, a hatékonyság és a minőség javitására. A központi támogatás váljék egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, elsősorban a termelési szerkezet fejlesztését, a gazdaságosabb beruházásokat, valamint a kapacitások jobb kihasználását segitse. Növekedjék a hitel szerepe a beruházásokban, a hitel-lejárat és a kamatláb megállapításában figyelembe kell venni a mezőgazdaság egyes ágazatainak sajátosságait." Ugy érzi, hogy ezen belül az ágazati jövedelmezőségre az illetékes minisztériumoknak jobban oda kell figyelni - pl. az állattenyésztésen belül magas az amortizáció; egyes mezőgazdasági termékeknél az értékesités 2-3 év megtérülési időt igényel; de jelentős a takarmányigény is, amit hitelből tudnak megoldani. Többek között ez az oka szerinte, hogy a gazdaságok nem szorgalmazzák a sertés - szarvasmarha beállitását, fejlesztését. A közgazdászoknak ezt tüzetesebben kellene felülvizsgálni. A KB, és a Titkárság, valamint a megyei pártbizottság határozatát tovább tanulmányozzák, minden erővel azok megvalósításán fáradoznak. Papp József elvtárs elmondotta, hogy a hatvani Konzervgyár politikai és gazdasági vezetői nagy felelősséggel tanulmányozták a KB 1978. március 15-i üléséről kiadott határozatot. A vállalat termelése 1960-hoz viszonyitva háromszorosára nőtt. Ebben az eredményben a sok tényező között első helyen szerepel a termeléshez szükséges nyersanyag biztositása. Ebben a külső segitség mellett nagy munka hárul a vállalat politikai, gazdasági vezetőire is. A konzervgyár zöldség-nyersanyag szükséglete 12.780 vagon. Ez teljes mennyiségben - termeltetési, szállitási szerződéseken keresztül - biztositva van. Ezen mennyiség jelentős részét a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és a kistermelők által termelt zöldség teszi ki, ami által a szállitási költség jelentősen csökken. A gazdaságokkal kialakult kapcsolatok következtében ma 37 mezőgazdasági egységgel tartanak kapcsolatok, melyből 18 bázisgazdaság. Ezek az ossz zöldségszükséglet 75 %-át termelik, A bázisgazdaságokkal nem csak termeltetési, hanem termelési kapcsolatuk is van. Pl. a zöldborsó feldolgozás ma már 5o db géppel a tsz-ekben, állami gazdaságokban történik, a teljes zöldborsószükségletet a mezőgazdasági üzemek készitik elő. Még bátrabb az előrelépés a paradicson feldolgozásban, ahol is a leszerződött mennyiséget szinte teljes egészében a közösen telepitett lónyerő állomásokon készitik elő. Az V. ötéves terv végére 10 db ilyen állomás üzemel majd a megyében. A termeltetési szerződéses fegyelem évről évre javul. Kiemelte ezen belül a minőség kérdését, ahol javulás van, de sok a tennivaló. Ismert, hogy a vállalat készáru tervének 80 %-a kerül exportra. A világpiacon növekszik a késztermékekkel szembeni kövej Heves megyei í ( Leiélíár f