MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.

7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 117. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. január 8. - Oldalszámok - 117. őe. 8. o.

- 8­A széttagoltság mellett elharapóznak olyan törekvések, amelyek a minőségre káros hatással vannak. Ha az ország egyik legjelentősebb borvidékén üzletnek tekintjük a szőlőművelést, veszélybe kerül a minőség, holott boraink fő értékét a minőség kell hogy képezze. A pusztán haszon-központú törekvéssel el lehet ér­ni, hogy szép az üveg cimke, de minőség hiányában süllyednek az árak. A gazdálkodás alapvető feltételévé kell tenni a mennyiség-minőség helyes kompen­zálását. A gondok arra vezethetők vissza, hogy helytelen közgazdasági szabályozás követ­keztében a szőlő és borgazdaság különböző területein más-más jövedelemszint van. Változó a termelési fázisok jövedéiemszinthe ha azt állami gazdaság, szövetkezet vagy pincegazdaság végezte. így a helytelen irányba ható szabályozók arra ösztö­nöztek, hogy ültetvények és termelési technika réemén elérhető magasabb jövede­lem helyett közvetlen forgalmazásra rendezkedjenek be. Az elmondottakból következik, hogy a jelenlegi széttagoltság, fejlesztés megkö­veteli a célok egységesítését, az okok, funkciók egyértelmű meghatározását, a létrehozott értékek jobb kihasználását. A gondok megszüntetéséhez egységes minisztériumi elvekre, gondolkodásra, cse­lekvésre, összhangra van szükség. Az elkülönülés drága, megengedhetetlen szóra­kozás, kooperációban jelentős értékre lehet szert tenni, nem hagyva figyelmen kivül az érdekazonosság mindenkire érvényes szükségességét. A szőlő- és borgazdálkodás fejlődése belső és külkereskedelmi igénye megköveteli a szűk szektorális elzárkózás felszámolását. Minél inkább előbbre halad a specia­lizáció, annál nagyobb szükség van az együttműködésre. Ahol ez gyakorlattá vált, hatékonyságot eredményezett. Természetes következmény volna ez után olyan telepítés, műszakifejlesztés és gazdálkodás, amely ideális borgazdaság kialakításához, a minőség tudatos javítá­sához, gazdasági eredmények növeléséhez vezetne. Arra kell törekedni, hogy termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, pincegazda­ságok anyagi és szellemi erejét azonos célok érdekében koncentráljuk. Cseh István elvtárs szerint a kiküldött előterjesztés átfogó képet ad a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatairól, elemző módon határozza meg az V. ötéves terv legfontosabb feladatait, 1976. év feladatait. A szakmunkásképzés tapasztalatairól, feladatairól szólt. Örvendetes, hogy az elmúlt 5 év során megyénkben is növekedett a szakmunkásképzés társadalmi rangja, szoros együttműködés alakult ki a megye gazdasági egységei és a szakmunkásképző intézetek között. Javultak a szakmunkásképzés működési feltételei, növekedett az oktató-nevelő munka színvonala. 1975-ben a 8 osztályt végzett tanulók 42,7 %-a nyert felvételt szakmunkásképzőbe. A megye gazdasági egységeinek sok jólképzett szakmunkásra van szüksége, ezt jelzik az igények. Azonban évek óta a mennyiségi igényeket nem tudjuk kielégíteni. A közgondolkodásban az egzisztenciának még mindig nagyobb az erkölcsi értéke, mint a szakmunkásbizonyitványnak. Szükség van arra, hogy a szülőknek, tanulóknak bemutassuk, vonzóvá tegyük a szakmákat. Sokan nem tudják, mit takar egy-egy szakma. A jelentkezés arányát az szabja meg mennyit lehet keresni. Nem népszerű a forgácsoló, lakatos szakma, pedig ezekre lenne a legnagyobb szükség. Forgácsoló szakmára szivesen vennének fel lányokat is, de az ált. iskola gyakorlati foglalkozása nem ösztönöz arra, hogy ezekrejelentkezzenek. I Hewsmegyin i Lwémr |

Next

/
Oldalképek
Tartalom