MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.

7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 117. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. január 8. - Oldalszámok - 117. őe. 13. o.

- 13 Dork6 József elvtárs elmondotta, hogy az SZMT előzetesen véleményezte az elképzeléseket, az V. ötéves tervi célkitűzésekkel kapcsolatos egyetértő véleményüket tolmá»ycsolták a megyei pártbizottság, a megyei tanács felé. A vélemény kialakításában gondot okozott, hogy mindenfelől nagyobb igény jelentkezett, mint amilyen lehetőségünk van ezek kielégítésére. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet és az igényeket, ugy foglaltak állást, hogy a megye fejlesztési lehetőségeit elsősorban a lakásépítésre - Eger-Gyöngyös-Hatbanban -, az egészségügy fejlesztésére, kórház-rendelőintézet fejlesztésére, a gyermekintézmények fejlesztésére és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére - az idegenforgalmi szempontból is fontos helyeken - kell fordítani. ügy látják, hogy a dolgozók többsége igényli a nagyobb fegyelem megteremtését, sőt élesen kifejezésre is juttatják a jobb üzem- és munkaszervezést; igényli a szocialista bérezés elveinek következetesebb érvényesitését minden területen, ebben döntő az elvégzett munka legyen, és igényli az ehhez kapcsolódó hatékonyabb erkölcsi és anyagi ösztönzés kezdeményezését. Ugy látjuk, hogy mind az Országgyűlés által elfogadott V. ötéves terv, mind a javasolt megyei főbb előirányzatok biztosiak az ország és a megye továbbfejlődését, az életszínvonal további javitását, noha szerényebb mértékben, mint az előző ötéves terv idején. Nem igaz tehát, amit néhányan megfogalmaztak, hogy az V. ötéves tervben csökken az életszínvonal. Nem csökken, hanemnérsékeltebb lesz az emelkedés. Információban eljuttatták hozzánk, hogy mit értünk mérsékeltebb növekedésen. Erre egyértelmű lehet a válasz, ha összehasonlítjuk a IV. ötéves terv célkitűzéseit - reálbér, reáljövedelem vonatkozásában - az V. ötéves terv előirányzataival. A felszólaló elvtársak hangsúlyozták, hogy meglévő nehézségeink leküzdése, a feladatok megvalósítása fegyelmezettebb munkát igényel minden területen. A munkafegyelem javitása minden területre - nemcsak a fizikai dolgozókra vonatkozik. A munkások többsége is ezt akarja és erre az akaratra lehet épiteni. Ezek a munkások tisztában vannak céljainkkal, azért mennek a gyárba, üzembe, hogy becsületesen dolgozzanak és becsületes jövedelemhez jussanak. A szakszervezetek is fegyelmezettebb munkát akarnak és azokat támogatják, akik a rend és a fegyelem megteremtése érdekében tesznek. Azt is látni kell, hogy több munkahelyen a munkások, a dolgozók csak öntudatból teszik azt, amit tesznek. Ha ez az öntudat alacsony szinten áll, keveset tesznek. Ugy tűnik, nincs objektiv és szubjektív tényező - pedig van, csak nem merik alkalmazni - amely az embereket jobb, fegyelmezettebb munkára ösztönözné. Ilyen esetekben a munkahelyi vezetők nem mernek a hatalmukkal élni, nem merik alkalmazni azokat az eszközöket, amely a rendelkezésükre áll a nevelésen kivül. Nem mernek határozottan fellépni, nehogy a munkások megharagudjanak rájuk. Ez nem megy, ezt nem lehet tűrni! Nem lehet egyetérteni ezért azzal, amit egyik-másik helyen hangoztatnak, hogy a felső vezetésnél rend van, csak a lenti vezetőknél van probléma. Ahol baj van az alsó vezetésnél, ott biztos baj van a fel se vezetésnél is. A felső vezetéstől kell hogy kisugározzon az igény a pontos, fegyelmezett munkára, ha es nem igy van, ez végig megy az alsóbb szintekig. Azokat a vezetőket, akik mernek tenni, bátoritani kell, meg kell védeni a furás-faragásokkal szemben. Ezekről már régen beszélünk, de tenni is kell. Heves megyei Levéltár 1 — 1