MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1974. március 21. - 1975. december 5.

6. doboz 1974. 03. 21. – 1975. 12. 05. - 104. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1974. március 22. - Oldalszámok - 104. őe. 2. o.

- 2 Tisztelt Pártbizottság! Tegnap volt 55 éve annak, hogy győzött a proletárforradalom, kikiáltották a magyar Tanácsköztársaságot. Amikor a burzsoá rend, a tőkés, földbirtokos hatalom a legsúlyosabb társadalmi és nemzeti válságba jutott, a munkásosztály megmutatta a népnek a kivezető utat: kivivta a politikai hatalmat, győzelemre vitte a szocialista forradalmat. A forradalmárok örök dicsősége, hogy a történelmi szükségszerűség parancsát követve megragadva a hatalmat, a jövő útjára vezették a népet. A Tanácsköztársaság 133 napja a magyar nép felszabadulás előtti történetének legdicsőségesebb időszaka. A magyar munkásosztály október után elsőként ragadta meg a hatalmat. Osztályállamának megteremtésével igazolta, hogy a proletárdiktatúra nem "orosz sajátosság", hogy az átmenet formája sokféle lehet, de tartalmát tekintve mindenütt ugyanaz: a proletariátus diktatúrája. A hatalom megragadásának módja azt példázza, hogy a belső és nemzetközi osztály-erőviszonyok sajátos alakulása esetén - forradalmi erőszak utján ugyan, de - lehetséges a hatalom megragadása vér nélkül. A munkásosztály alig 3 hét alatt alkotmányos alapra helyezte hatalmát. Néhány hét alatt megszüntette a gazdasági, társadalmi anarchiát. Amikor a körülmények parancsolóan előirták, néhány nap alatt forradalmi hadsereget hozott létre. Mindezt a gazdasági blokád viszonyai között tette: elvágva a nyersanyag- és energiaforrásoktól, megfosztva attól a lehetőségtől, hogy a bűnös háború következtében éhezők számára élelmiszert biztositson. Olyan helyzetben, hogy a tanácshatalom 133 napja közül egy sem volt, amikor valamelyik intervenciós hadsereg ne állt volna minimálisan loo km-re a fővárostól. A munkásosztály, a dolgozó nép nemcsak arról tett tanúbizonyságot, hogy képes a hatalom gyakorlására, az államalkotó tevékenységre, hanem a forradalomba i vetett hitéről, optimizmusáról is. A Tanácsköztársaság példája azt a törté- I nelmi igazságot mutatja, hogy a dolgozó nép csodákra képes, ha megszabadul i| elnyomóitól. A 25 éves ellenforradalmi rendszer urai mindent megtettek annak érdekében, hogy bemocskolják a Tanácsköztársaság emlékét, hogy meghamisítsák a törté- i nelmet. Egyrészt azt állitották, hogy Trianon a Tanácsköztársaság következménye, másrészt, hogy hatalmuk folytonosságának megszakadásában nincs semmi törvényszerűség, az egy történelmi félreértés, kisiklás következménye volt, A folytonosság visszaállása ezért természetszerű. Demagógiájukkal elsősorban azt a tényt szerették volna leplezni, hogy hatalmuk visszaállítása nemzetárulásban fogant. Kibékültek tegnapi ellenségeikkel, hogy azok segítségével, azok által felfegyverezve üljenek a nép nyakára. Voltaképp ezzel történt meg Trianon előkészítése. A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege ugyanakkor véee hullatásával védte a tanácsállam függetlenségét Trianon létrehozóival szemben. Másrészt azt szerették volna elhitetni a dolgozó emberekkel, hogy a nép hatalma visszahozhatatlan, az ellenforradalmi rendszer örök. A dolgozó nép tudatából azonban sem demagógiával, sem terrorral nem lehetett kitörölni a Tanácsköztársaság emlékét. A dolgozó nép számára az ellenforradalmi rendszer jelentette a kisiklást, s 194-5. április 4—e a folyamatosságot. E hitét a munkáshatalom emlékén tul - az a tény táplálta, hogy az ellenforradalmi rendszer egész dühe, erőszakszervezeteinek egész brutalitása és rafináltsága kevés volt ahhoz, hogy megsemmisítse a munkásosztály forradalmi pártját. Heves megyei Levéltár