MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1970. július 23. - 1973. december 28.

5. doboz 1970. 07. 23. – 1973. 12. 28. - 84. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. október 9. - Oldalszámok - 84. őe. 15. o.

- 9 Megyénk kedvező természeti, földrajzi adottságai, gazdag gyógy- és ásványvizkészletei, történelmi emlékei, jóminőségü borai kedvező feltételeket jelentenek az idegenforgalom dinamikus fejlődéséhez. Megyénkben a szálláshelyek száma növekedett, azonban csak szerény mértékben, messze az igények mögött maradva. Az idegenforgalmi fogadási feltételekben bekövetkező fejlődés nagyrészt megyei eszközök felhasználásának eredménye. Az országos szervek e vonatkozásban nem nyújtottak a megyének megfelelő segitséget. Megyénkben 1%7. II. félévben kezdődött meg a 44 órás munkaidő bevezetése, 197o. január l-ig közel 43 000 fő ipari és épitőipari vállalati dolgozó tért át a rövidített munkaidőre, Ez az 1969, évi létszám alapján az összes ipari és épitőipari dolgozóknak 82 %-é.t jelenti, A rövidített munkaidőre való áttérést a vállalatok egy része az irányelveknek megfelelően hajtotta végre. Az üzemek jelentős részénél azonban nem kellően megalapozott munkaidőcsökkentés következtében emelkedett a túlóra, növekedett a létszám, csökkent a termelékenység. A rövidített munkaidő bevezetése a dolgozók hangulatára igen kedvezően hatott, életkörülményeikben jelentős változást eredményezett. Különösen a női dolgozók érezték nagy segítségnek ezen intézkedést. A megye lakásellátottsága lényegesen javult, A III. ötéves tervidőszak végére - elsősorban a nagyarányú magánlakásépitések eredményeként ^^ megyénk ellátottsága kedvezőbb, mint az országos, A magánlakásépités arányának növekedése következtében az ellátottság színvonala településenként igen eltérő, A növekvő községi lakásállomány mellett a községi lakosok száma csökkent. Városainkban viszont a növekvő lélekszám lakásigényét a jelentős lakásépítés sem tudja ellensúlyozni és igy Összességében a lakásgondok csak kismértékben enyhültek. Településeink döntő többségének ellátottsági színvonala megfelelő és szerepkörük távlatokban is rendezett. A pozitív tendenciák mellett feszültségek is keletkeztek. A kedvezőtlen vonások többek között abból adódtak, hogy az ágazatfejlesztési politikát és a tervszerű, tudatos területfejlesztési tevékenységet nem sikerült megfelelően összehangolni, így településeink ellátottsági színvonala azonos szerepkörű települések esetében is nagymértékű differenciáltságot mutat. Ez három városunk vonatkozásában is megmutatkozik. Legkedvezőbb az ellátottság Gyöngyösön, kedvezőtlenebb a megyeszékhelyen és legkedvezőtlenebb Heves megyei Levé'tár