MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1967. május 12. - 1970. május 21.

4. doboz 1967. 05. 12. – 1970. 05. 21. - 66. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. február 19. - Oldalszámok - 66. őe. 11. o.

A szocialista országokkal befejeződtek az államközi kereskedelmi tárgyalások. Ezek alapján igen pozitív az a körülmény, hogy sikerül érvényesítenünk a népgazdasági terv mennyiségi és minőségi célkitűzéseit a szocialista külkereskedelemben. Növekvő nyersanyagimport mellett például 22%-kal emelkedik a szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatala. A vállalatok részéről igényelt, tőkés országokból beszerezhető 'import termékek volumene a népgazdasági tervben szereplő előirányzatnál magasabb. Ugyanakkor a vállalati termelési programok a tőkés országokba irányuló — népgazdasági tervben' szereplő — exportot teljes egészében még nem biztosítják. Szükséges, hogy a vállalatok aktívabban tevékenykedjenek a tőkés export növelésén és az importigények mérséklésén, ennek azonban nem lehet fő módszere sem a szubvenciónövelés, sem az adminisztratív központi előírások szaporítása. A reform bevezetése előtti várakozásnak megfelelően munkaerőfelesleg helyett inkább hiány jellemzi az év indulását. Az új mechanizmus létszámátcsoportosító hatása nagyon kis mértékű és még csak egy-két helyen mutatkozik. Mint ismeretes, a Kormány és a SZOT vezetői 1968. január 25-én megbeszélést folytattak, amelynek keretében tájékoztatták egymást az állami, illetve a szakszervezeti szerveknek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos intézkedéseiről, néhány időszerű kérdésben egyeztették nézeteiket. C

Általános megítélés szerint az elmúlt időszakban a SZOT és a Minisztertanács, illetve a tárcák szervezetten és hatékonyan együttműködtek. Megfelelő együttműködés alakult ki a szakszervezetek és az ágazati minisztériumok között is. Az együttműködés vállalati vonatkozásban is javult. Ennek hatása elsősorban a kollektív szerződések kidolgozásában jutott érvényre. A kollektív szerződéseket a vállalatok kb. 90%-ánál megkötötték, csupán kisebb egységeknél nem került még rá sor. A tárgyalás részvevői megállapodtak abban, hogy az I. félév végén a Kormány napirendre tűzi a kollektív szerződések és egyéb munkaügyi intézkedések (pl. munkaidőcsökkentés) tapasztalatait. Kellő eligazítást kell adni a vétójog alkalmazása, a gazdasági vezetők munkájának véleményezése tekintetében is. Ennek előkészítése folyamatban van. A gazdaságirányítás új rendjére való áttérés egyöntetű megállapítás szerint kedvező légkörben történt. Az alapvető intézkedések megvalósítása az elképzeléseknek megfelelően eredményesen folyik. Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy a reform kibontakozását lehetővé tegyük, illetve hogy az ehhez szükséges légkört továbbra is biztosítsuk. A termelés területén az átmenet különösebb bonyodalmak nélkül zajlott le. A vállalatok ter«

veiket általában megfelelően kidolgozták. A rendelési állomány, az anyagellátás hasonló az előző évekhez. Egyes területeken túlzott importigények- mutatkoznak. Az export viszont számos helyen nem megfelelő előirányzatokkal szerepel a vállalati tervekben. E kérdéseket a to, vábbiak során elemezni és lehetőség szerint a meglevő szabályozások keretén belül rendezni kell. Nagy gondot kell fordítani a beruházási politikánkra. • A munkaerőhelyzet egyöntetű vélemén'y szerint kedvezőnek ítélhető. Célszerű, hogy megfelelő keretekben mozgás induljon meg a jobb, a jövedelmezőbb, a gazdaságosabb exportra termelő vállalatok irányába. A kívánatos munkaerőmozgást a szabályozók megfelelő alakításával elő kell segíteni. Szükséges, hogy a szakszervezetek is támogassák ezt a folyamatot. A megbeszélésen a részvevők közös álláspontot alakítottak ki a bérgazdálkodás és a nyereségrészesedés felhasználásának kérdésében: 1. A vállalati dolgozók 1968. évi reálbérének és a reáljövedelemnek a tervben előirányzott növekedése megfelel a bérszínvonal és az árszínvonal népgazdasági szintű növekedésének. Az átlagon belül azonban az új szabályozások és ösztönzők alapján, a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítésének hatására a bérszínvonal a végzett munka hatékonyságának megfelelően jobban differenciálódhat. Ez azt jelenti, hogy bár népgazdasági méretekben a bérszínvonal tervezett növelése meghaladja az árszínvonal emelkedését, ez kivétel nélkül mindenütt nem biztosítható, bizonyos népgazdasági ágakban, egyes vállalatok-