MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1964. június 25. - 1966. december 23.
3. doboz 1964. 06. 25. – 1966. 12. 23. - 45. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. október 30. - Oldalszámok - 45. őe. 56. o.
i4 * i - lo -Sok panasz hangzik el a termelőszövetkezetek dolgozói részéről a szövetkezeti demokrácia megsértésével kapcsolatban. Elmondják, hogy kevés beleszólást biztosítanak a termelőszövetkezetek' vezetői - sőt a felsőbb vezetők is - a terhelési tervek kialakításába. Véleményüket kevésbé, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. Ezért többen vélekednek ugy, hogy csak beszélnek arról, hogy "ez a szövetkezet a miénk". Az ilyen jelenségek és vélemények kialakulásának az oka többek között az is, hogy több tsz-ben a közgyűlést a küldöttértekezlettel helyettesitik, másrészt a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatok is sok esetben felrúgják a szövetkezeti demokráciát, rákényszerítik a tsz vezetőit olyan növényféleségek termesztésére, olyan mennyiségben, amelyhez nincsenek adottságai. • Megyénk legtöbb tsz-e kifogásolja, hogy évről-évre emelik a sertéshizlalási tervet, amelyhez az állami terv sem biztosit abraktakarmány területet. Ebből a helyzetből mind többen vetik fel, helyes lenne megvizsgálni, hogy az állami érdeket és a szövetkezeti érdeket hogyan lehetne még jobban egyeztetni. El lehetne gondolkozni azon is, helyeshogy egyes szerződtető vállalatok nem egyenlő félként kezelik a termelőszövetkezeteket s előfordul- hogy nem reálisan osztályozzák a tsz áruit, miközben a tsz-ek á*bal vásárolt áruk zömét csak I. . osztályban kaphatja meg. E helyzet lehetőséget ad arra, hogy egyes vállalatok a maguk hibájából adódó károkat a termelőszövetkezettel fizettessék meg. Céljaink megvalósítását fenyegeti, hogy mig korábban háttérbe szorult az anyagi ösztönzés^ ma sok területen gyakran az erkölcsi ösztönzők teljes elhanyagolásával találkozunk. Nevelő munkánkban nem érvényesül kellőképpen a tudatosság? a szocialista eszme. Az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazásával egyidejűleg alkalmazni kell £ a szocialista erkölcs hatalmas erejét is. Hivatkozni lehet és kell is az anyagi érdekeltségre, de azt párositani kell a jól dolgozók megbecsülésével. Egyre több az olyan tapasztalat, amely azt bizonyitja. hogy az-anyagi ösztönző rendszer nem tökéletes, nincs eléggé mozgósiró hatása. Sokszor nem azok kapnak prémiumot, akik dolgoznak. Hiba, hogy a premizálási módszer sok esetbon csak a határidók betartására korlátozódik, de a minőségre nem. A hatvani Cukor és Konzervgyárban felvetik, hogy az üzemi konyha határidőben történő átadásáért a prémiumot felvették, mindazon által a minőséggel nem lehet minden rendben, mert újra kell tatarozni. Foglalkozni kellene az illetékeseknek azzal a gondolattal, hogy helyes-e az, hogy kiváló dolgozó csak annyi lehet, amennyit a keret enged. Ez az intézkedés eleve lehetőséget ad arra. hogy szembeállítsa a vezetőket és a dolgozókat, vagy le járassa a "kiváló dolgozó" '*••••, elmért induló mozgalmat. Erőteljes harcot kell indítani a munkafegyelem megjavításáért, a munka jobb megszervezéséért, ^zaság és felelőtlenség ellen. A munkafegyelem megyénkben az utóbbi 1 év alatt bizonyos mértékig romlott. A szeptemberi megyei pártbizottsági ülés arról adott szamot, nvvaf mraytt LwéNáf •••' m ii i ii i • ' s• •
