MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1964. június 25. - 1966. december 23.

3. doboz 1964. 06. 25. – 1966. 12. 23. - 45. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. október 30. - Oldalszámok - 45. őe. 50. o.

!»»••*• • •'•"•,..' ........ I . ' \ • ' ' , ' # - 4 -A szocializmus teljes' felépítése olyan politikai fejlődést jelent, amelyben nem csökken, hanem nő a'munkásosztály é& az egész nép for­radalmi pártjának vezető szerepe. líem liberalizálódás megy végbe, hanem a rendszer politikai alapjainak megerősödése. A szocializmus teljes felépítése olyan forradalmi fejlődést jelent, amelyben meg­szilárdulnak a szocialista teruelési viszonyok, az egész társadalom elfogadja és követi a munkásosztály vezetését, a termelőszövetkeze­ti parasztság egyre inkább egységes szocialista osztállyá alakul át, az értelmiség gondolkodásában is a szocializmus válik uralkodóvá, a városi kispolgárság pedig saját elhatározásából a szocialista útra lép. II. A két ellentétes világrendsze r békés egymás mellett élése és az ideológiai harc TM A jelenlegi világhelyzetben a társadalmi haladás ügye az emberiség egyetemes érdeke, a békés egymás mellett élés megőrzését, általános elfogadtatását, az uj világháború kirobbantésának megakadályozását követeli meg. A békés egymás m llott élés nemzetközi méretű osztály­harc, melynek középpontjában a két ellentétes világrendszer, gazda­sági versenye, politikai és ideológiai küzdelme áll. Elmondhatjuk, hogy megyénk párt, állami, tömegszervezeti és tömeg­mozgalmi tevékenységét ez a felismerés áthatja. Ennek szellemében irányitják és szervezik a gazdasági épitőmunkát, a dolgozó tömegek eszmei, politikai nevelését, mozgósítanak az előttünk álló feladatok megoldásara. A sokrétű? eszmei, politikai felvilágosító munka ered­ményeként elmondhatjuk azt is, hogy megyénk dolgozóinak túlnyomó többsége helyesli? elfogadja, tevékenységében támogatja pártunk és a nemzetközi munkásmozgalomnak a békés- egymás mellett élés elvei alapján folytatott munkáját. Emellett azonban látnunk kell, hogy a békés verseny, a békés egymás mellett élés politikájának összes elméleti és gyakorlati konzekven­ciáit sok párttag és pártonkívüli dolgozó, sőt vezető sem érti meg­felelően. A békés egymás mellett élés politikájának értelmezése kö­rül a következő területeken mutatkoznak eszmei, politikai zavarok a párttagok és a pártonkívüliok egy részónéi: 1./ A békés egymás mellett élés politikáját egyesek ugy értelmezik, hogy az nem másra, mint a világban kialakult helyzet fenntartá­sára, az adott helyzet rögzítésére irányul. Nem látják azt, hogy a békés egymás mellett éles politikája nem jelenti a kommunizmus világméretű győzelméről való lemondást, hanem ellenkezőleg azt segiti elő, de nem háború utján. Éppen ezért a békés egymás mellett éles politikája osztályharcos politika, amely magában foglalja az osztályharc összes lehetséges formait és módszereit, a fegyveres világháború kivételével. 2./ Vannak olyanok is, akik a békés egymás mellett élés politikáját belső helyzetünkre is értelmezik* Megnyilvánulási formái az ideoló­giai restség, eszmei, politikai közömbösség, a túlzott jóhiszeműség, a helytelen magatartás feletti elnézés stb, Hftvesmewti

Next

/
Oldalképek
Tartalom