MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1964. június 25. - 1966. december 23.

3. doboz 1964. 06. 25. – 1966. 12. 23. - 45. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. október 30. - Oldalszámok - 45. őe. 26. o.

I I - 25 -Papp Sándorné elvtársnő;/Megyei Tanács elnökh./ Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Véleményem szerint a beszámoló és Dorkó elvtárs vitaindítója igen helyesen, a maga sokrétűségében, bonyolultságában mutatja be az ideológiai frontot. Én ezzel egyetértek,, csupán a szocialista ember tipus neveléssel kapcsolatosan szeretnék egy-bst szót szólni. Földi elvtárs emiitette, hogy pártunk VIII. kongresszusa célul tűzte ki, hogy tanitsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni. Pártunk VIII. kongresszusa azt is megállapította, hogy a kapitalizmus eszmei öröksége fékezi a marxizmus-leninizmus egész eszmei offenzíváját. A kongresszus óta sok minden történt az eszmei offenziva tisztázása, végrehajtása érdekében. De még mindig vannak, akik előtt nem áb világos, hogy mi is az eszmei offenziva és kiknek a feladata. w Vannak, akik bizonyos mértékig fetisizálják az eszmei offenzívát, egyrészt ugy, hogy valami újnak tekintik és várják azt is, hogy \ felülről kezdeményezzen!*:, ill. felülről irányitsák ezt a kérdést. Mások pedig az eszmei harcot csak az alkotó munka területén, a tudományos munka területére értik. Természetesen ennek a területnek óriási szerepe van az eszmei offenzívában. Ezt helytelen volna kétségbe vonni. Az is helytelen, hogy ha az eszmei offenzívát néhány intézkedésre, intézményre, vagy kulturális tevékenységre akarnánk korlátozni. Az eszmei offenziva sokkal szélesebb területű, s erőteljes harc a szocialista tudat formálásában. Az emberek tudata elsősorban ott formálódik, ahol élnek, dolgoznak, abban a kollektívában, a szocialista építőmunkában, a társadalmi tevékenységben való részvétel, s az ezzel összefüggő tudatos • kommunista nevelés. A termelőszövetkez-eek pl. ma már nemcsak az •

egyre korszerűbb, egyre gépesitettebb termelés helyei, hanem az uj, közösségi ember területei is. Változik a parasztember életszemlélete, magatartása. A paasztember életszemléletét a múltban a föld SZÍ ta meg. A földért hízelkedtek, perlekedtek, olykor szülőt is megtagadtak. Hány élet megrontója volt a föld! Ma már uj értékmérő tör utat magának, s ez a munka. A változásokat napról-napra tapasztalhatjuk. Az uj paraszti életszemlélet formálódását igen sok minden befolyásolja. Pl. a szövetkeznek anyagi helyzete, az, hogy a falun zajló életben hogyan érvényesül a demokrácia, mennyire kérik ki egyej emberek véleményét, a termelőszövetkezetek közös ügyeinek intézésében, mennyire adnak szavára. A műveltség elterjesztése révén fokozatosan megváltozik a parasztember viszonya. Régen ezt az alkalmazkodás jellemezte. A műveltségi színvonal emelkedése, az uj világnézet nem egyformán és egyik napról a másikra alakul ki. Sok még a probléma ezen a területen. Van még néhány olyan termelőszövetkezet, ahol még a szövetkezeti paraszt háztáji területe müvelése közben megfeledkezik a közös loo holdról. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az eszmei offenzivat közelebb vigyük ezekhez az embrekhez. Az agitátoroknak, propagandistáknak szükséges ezt hangoztatni, mert szövetkezeti párttagságunk, gazdasági vezetőink igen jelentős része nem érti még világosan az ideológiai munka megnövekedett jelentőségét, nem érti meg világosan a maga szerepét, feladatát. ••_' Heves menyei Levéltár