MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.
2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 24. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1961. február 4. - Oldalszámok - 24. őe. 17. o.
1 - 16 Az áruértékesitési terv nem teljesítésének ©kai között kell felsőre lni, h©gy sek szövetkezetben az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését még nem tartják f©nt©s d©l©gnak és ezek teljesítéséért sek szövetkezeti vezetővel még mg. is harcét kell vivni. Ez jelentkezett és jelentkezik ma is a szerződések kötésénél, vagy a termékek állam felé történő értékesítésénél. Mindenki előtt ismert,' s ezt újra ás újra el kell msndani, h©gy a sertés szerződések elhelyezése sek szövetkezetben kemely ellenállásra talált és talál ma is, amit. csak ugy lehetett megoldani, hegy a szövetkezetek kommunista elnökét, vagy helyenként a pártszervezetet köteleztük a szerződéskötések biztosítására. Általános szállóigévé vált, hogy a sertéshizlalás Mk ráfizetéses, s a szövetkezetben nem érdemes tartani, mert a szövetkezet ráfizet. Különösen baj van a szövetkezeti tagok háztáji sertésének szerződés utján való értékesítésénél. Az eddig lekötött sertésszerződések csak minimális részét adják a háztáji gazdaságok, holott a sertésállemány közel b® $-»a a háztáji gazdaság n van.. Ezt mér mondjuk pártbizottságoknak, tanácsoknak, szövetkezeti fáénak, de mintha nem találna elég megértésre, hegy a háztáQűL árutermelés,ezzel együtt a sertésszerződéskötés tanácsaink fantes feladata közé tart szik. Hasonló & helyzet a szarvasmarhánál. Ahel a szövetkezeti írdekek előtérbe kerülnek ás háttérbe szorítják az állami érdekeket. 1 ^P* Bár a szarvasmarha állományunk ténylegesen nőtt, azenban ennek növekedése zömmel nem tenyésztésből, hanem vásárlásból adódik. Az történik ugyanis, hegy nem tenyésztik, hanem vásárolják a hizó anyagét. Néhány hónapig hizlalják és esetenként dupla árén értékesitik az államnak. Ez nem is volna baj, ha átmeneti jeelegü volna. Ha emellett fslyna a berjak tervszerű nevelése és ez a gyers ártákesités csak átmeneti jellegű velna. De a gyakorlatban az történik, hegy a berjak jelentős része még ma. is különböző baleset folytán lakodalomba kerül paprikáskánt, vagy zárszámadó közgyűlések v&cseráj ára. Ennek következménye világes. Ha tervszerű tenyésztés nem felyik, ha csak pillanatnyi érdekeket tartunk szemelőtt, akk@r a szarvasmarhánál ugyanaz a helyzet állhat elő, mint a sertésnél, de ez egy súlyosabb, mert nehezéében pótelható, több áv munkáját igényli, amig megfeleő számú szarvasmarhával fsgunk rendelkezni. I Htm menti] L UrtHár j
