MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 29. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1962. január 25. - Oldalszámok - 29. őe. 14. o.

- 13 Azt gondolom, mi a problémákat meg tudjuk oldani csak meg kell keresni annak a lehetőségét és útját, hogy hogyan, miképpen oldjuk meg ezeket. Azt gondolom, mivel a telepités körül ilyen elképzelések vannak, amit Fekete elvtárs mond, a gépesítés pedig ugy áll, ahogy ezt mindenki ismeri, hogy erre valami komolyan alapozni nem•lehet, problémáink megoldásában sem a Földművelésügyi, sem az Élelmezésügyi Minisztériumra komolyan támaszkodni nem lenét. Ezért nekünk helyileg olyan problémákkal kell behatóbban foglalkozni, mint amiről Biró elvtárs beszélt és meg kell keresni azokat a helyes arányokat, amik a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül adva vannak és egészségesek, hogy ezeket a problémákat megoldjuk. Vitatott kérdés, hogy feldolgozzuk, vagy ne a szőlőt. Véleményem szerint ezt a vitát eldönti az árkérdés. Ha 1 Ft-tal, vagy 80 fillérrel megemeljük a szőlő árát, eldől ez a kérdés. Olyan feldolgozó kapacitással pedig minden termelőszövetkezet rendelkezik, hogy azt a 2o %-ot, amit-a szövetkezetek maguknak meg akarnak tarj^. tani, feldolgozzák. ^R Tehát azt gondolom, a Megyei Pártbizottságnak fontolóra kell venni, hogy általába népgazdasági szinten ezt a problémát hogyan vessük fel, hogyan jelentkezik egészségesebben. De ha a szőlő felvásárlási árát megemeljük, a feldolgozás problémája megoldódik. Népgazdasági szinten pedig ugy jelentkezik, hogy 1 q. szőlő kisajtolása a Borforgalmi Vállalatnál 3-4- literrel több. Meg kell vizsgálni, hog; feldolgozó üzemet létesitsünk-e vagy pedig közösen fogjunk össze és tegyük az illetékesek asztalára, hogy ez a probléma megoldható 8o-9o fillérrel. Ez felveti azt a problémát is, hogy a termelőszö

= vetkezetekben 1 kh, szőlő feldolgozására fordított munkaegység aránya is csökkenni fog. Nem vagyok az ellen, hogy a szőlőnek 15-2o %-át ne dolgozzák fel maguk a termelőszövetkezetek. Az ellen sem vagyok, hogy a bor ne kerüljön ki a szövetkezet címkéjével a fogyasztóhoz, de meggondolandónak tartom a jövő szempontjából, hogy nekünk érdemes-e csinálni a sok kis feldolgozó üezemet. Ez az egyik dolog, ami a szőlő és a bor problémáját illeti. w

^. i A másik a kisegitő üzemágak problémája. En tökéletesen egyetértek a kisegitő üzemágak problémáival. Ezek a kisegitő üzemágak a termelőszövetkezetben szükségesek. Azt gondolom, hogy még körültekintőbben meg kell vizsgálni, ezek a kisegitő üzemágak mik legyenek és minek nevezzük ezt a kisegitő üzemágat. A. következő a helyzet. Azt mondjuk, hogy kisegitő üzemágnak tartjuk a szőlős termelőszövetkezetek szántóföldi kultúrájának legépesitését, a szántóföldi kultúra intenzivebbé tételét, a termelőszövetkezeteknél a szőlőoltvány és gyökereztetés meghonosítását, vagy kisegitő üzemágként kezeljük-e 1 a szőlős községekben az öntözés lehetőségeinek maximális kihasználj lását. 'Érdemes megvizsgálnunk, hogy ez biztosit-e olyan jövedelembiztonságot, hogy erre alapozni lehet. Ha igen, meg kell nézni ennek •mint uj termelési ágnak a szőlős községekben a lehetőségeit és ezt (fejleszteni kell. Véleményem szerint a szőlős termelőszövetkezeteknél egy másik dologra is ügyelni kell, amikor egy-néhány ilyen természetű problémáról beszélünk. A Biró elvtárs mondta, hogy a szőlőben végzett munka munkaegysége alatta van a megyei átlagnak. Véleményem szerint ezt a problémát meg kell oldani a szőlős termelőszövetkezetekben, mert ha 24o munkaegység szerzési lehetőség van ezekben a termelőszövetkezetekben és ott a munkaegység értéke 45 Ft-ról lemegy 4o-re az élesen fog jelentkezni. Olyan kultúrákat kell bevezetni, amivel a 4-o-et fel lehet vinni 50-re, /" / ' :' 4 Heves megyei Levéltár